Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

  

ZMI SZAKMAI HÉT

Időpont: 
2020. március 16. 16:00
Koncerthelyszín: 
PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterem - Pécs, Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet

 

 

Bővebb információ az előadókről / előadásokról alább olvasható.

 

 

 

 

Jegyár: 
A belépés díjtalan!

Ittzésné Kövendi Kata: Kodály Zoltán nyomában Budapesten - könyvbemutató

"A Kodály Zoltán nyomában Budapesten című könyv segítséget szeretne nyújtani azoknak, akik gyakorlatban, vagy akár csak képzeletben ellátogatnának Kodály Zoltán budapesti életének és munkásságának helyszíneire. A helyszínek között számos olyan épület akad, ahová Kodály nélkül is elmenne az érdeklődő zenebarát olvasó vagy turista, de így talán többet tud meg a magyar zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus kötődéseiről is. Más helyekre pedig csak Kodály miatt zarándokolhat el – akár egy budai séta keretében.
A helyszínek sorrendje részben Kodály életének sorához kapcsolódik, néhány olyan helyszín. Mivel a helyszínek gyakran távol esnek egymástól, a könyv végén útvonaljavaslatok találhatók. A kodályi helyszínek mellett megemlítek néhány, a közelükben lévő múzeumot, szobrot, egyéb nevezetességet, amelyek szintén számot tarthatnak a turisták érdeklődésére."

Zenepedagógiai / -pszichológiai előadások

 

9:30-9:40 Dr. Vas Bence köszöntője

9:40-10:10 Tokai Dalma: Mentorálás: zenei tehetségek egyéni fejlesztése

10:10-10:40 Bandi Szabolcs: Hangnemek és érzelmek: a dúr-moll dichotómia affektív etiológiája

10:40-11:10 Nagy Sándor Imre: Zenei elvárásaink a lüktetés, metrum és ritmus területén.

11:10-11:40 Hoffner Tibor-Gocsál Ákos: Az ének-zene iránti attitűd vizsgálata a zenei előképzettség függvényében tanító szakos hallgatók körében

 

12:30-13:00 Révész György: Zenepszichológiaikutatások a PTE BTK PszichológiaIntézetében

13:00-13:30 Bredács Alice: Mi a pozitív művészeti pedagógia: nevelés-módszertani gyűjtemény avagy pedagógiai rendszer?

13:30-14:00 Gocsál Ákos: A beszéd egyéni hangszínezetének szerepe a társas kapcsolatok alakulásában

 

 

 

Dr. Ordasi Péter

 

Dr. Ordasi Péter karnagy, nyugalmazott főiskolai tanár 1948-ban született. Karvezetői tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán Kardos Pálnál, majd a budapesti Zeneakadémián Vásárhelyi Zoltán és Párkai István irányításával végezte, szakmai látókörét Arvid Jansons, Dan-Olof Stenlund és Eric Ericson karnagyi kurzusain tágította. Pedagógusi pályáját Kecskeméten kezdte, a Kodály Iskolában 1975-től 1982-ig tanított. 1982-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola oktatója és az ének-zene tanszék nőikarának vezetője, 1992 és 1997 között a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója volt. 2006-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a zenei előadó-művészet kórusvezetői ágában doktori (DLA) fokozatot szerzett. 2009-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanított, a Bárdos Lajos Leánykar vezetői feladatait is ellátta. Iskolai és felnőtt amatőr kórusaival számos európai fesztiválon és kórusversenyen szerepelt sikerrel. A szegedi Bartók Kórus munkájában 1967–tól 2005-ig énekesként, szólamvezetőként és orgonakísérőként vett részt. 2006-tól a nőikarrá alakult kórus vezetője volt. 1980-tól minősítő hangversenyek és nemzetközi versenyek zsűrijének tagja, továbbképzések előadója, a Kardos Pál Alapítvány nyári karnagyi tanfolyamainak tanára. Szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták: 2000-ben a Pro Iuventute-díjat, 2010-ben az Artisjus-díjat, 2016-ban a KÓTA díját vehette át. Kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként 2015-ben Liszt Ferenc-díjat kapott.

 

 

 

 

 

Dr. Solymosi-Tari Emőke
zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa,  a Zuglói Filharmónia Pastorale és Felfedezőúton című sorozatainak szerkesztő-műsorvezetője   

 Solymosi-Tari Emőke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola diplomájával zenei újságíróként kezdte pályáját. Hosszabb időn át publikált a napisajtó élvonalában, de legfőbb területét a szaklapok, folyóiratok jelentették. Írt a Muzsika, a Zene Zene Tánc, az Operaélet, a Mai Magyar Kultúra, a Hangszer és Zene hasábjain, leggyakrabban pedig a Parlando zenepedagógiai folyóiratot gazdagította munkáival. A Gramofonnak is keresett szerzője lett, s számos írása látott napvilágot a magyar zenei életről idegen nyelven hírt adó Hungarian Music Quarterlyben is. Épp e fórumokon mérhető fel leginkább, hogy miközben Solymosi-Tari Emőkét fő tudományos területe ismeretében Lajtha-kutatóként jegyzik, mennyi minden másra is kiterjedt sokszor nem is alkalminak nevezhető figyelme. 

 

A Zuglói Filharmónia korszakalkotó, egyedi programjai Solymosi-Tari Emőke ötletei alapján és vezetésével zajlanak. A Pastorale koncertek 1997 óta hívják a Zuglói Zeneházba a családokat (főként a 7-től 14 éves gyerekeket és szüleiket, nagyszüleiket) akik a magas rendű élőzene, tánc, film és Solymosi-Tari Emőke tisztán fogalmazott és érthetően elmondott ismertetője révén rabul esnek a művészi zenének. 2011 óta pedig – Felfedezőúton címmel – az egyik félévben az 5–10, a másikban a 10–18 éveseket hívja a Zuglói Filharmónia a tánccal, vetítéssel is látványosabbá tett, szórakoztatva oktató-nevelő programokra, melyeknek szerkesztője és műsorvezetője szintén Solymosi-Tari Emőke. 

 

Solymosi Tari Emőkét 2002-ben Lajtha László-díjjal, 2005-ben Zugló Közművelődéséért-díjjal, 2012-ben Szabolcsi Bence-díjjal, 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Művészetelméleti Tagozat vezetője. Tagja a Magyar Zenei Tanács elnökségének a Zenetanárok Társasága választmányának, a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának, alapító tagja a Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak. Egy ideig elnöke volt a Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezetének és részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Zenekritikai Szakosztályának vezetésében is. 

 

A Felfedezőúton című sorozat lényegét az alábbi linkre kattintva foglalja össze a professzorasszony:

https://www.youtube.com/watch?v=NM0HrKynSSI 

 

 

 

Illés Szabolcs

 

„Autentikus” előadásmód? „Élő” zenei tradíció?  avagy Hogyan játsszuk ma a régebbi korok zenéit?

 A historizmus rövid története – A romantikus és barokk zenészideál – A 19. század és intézményeinek máig élő hatása – „Játszd, ahogy érzed?” –  A zenei evolúció tana – Zenehallgatási szokások régen és ma – Régi hangszerek, mai fülek – Lehetséges mai előadói hozzáállások – Korhűség, mint marketingfogás: a kommersz barokk

 

 Milyen egy „autentikus” vonóshangszer és hogyan érdemes rajta játszani?

 Korhű hangszerek alapvető jellemzői – Kedvelt modellek – Régi hangszer vagy kópia? –Vonók és vonások: a különböző nemzeti stílusok – A historikus húrok – Esztétikai és hangzásbeli elvárások régen és ma – Amit az ikonográfiából és a korabeli írott forrásokból a hangszerekről és azok játékmódjáról megtudhatunk

 

A historikus zenei együttesek

Híres korabeli együttesek: Corelli és Lully – A barokk zenekar hangszerei és hangzásvilága – Egyházi és világi együttesek mérete és felépítése – Az operazenekar – Karmester a 18. században? – A zenekarvezetés története

 

Kottakép és jelentése

 Hogyan olvassuk a korabeli kéziratokat, első nyomtatott kottákat? – Artikulációk és „vonások” – Ami a kottaképből nem látszik – „Kottahűség

 

 

Illés Szabolcs barokkhegedűs. Diplomáit Budapesten, Lipcsében, barokkhegedűs Masterdiplomáját pedig Brüsszelben, Sigiswald Kuijken osztályában szerezte, mint Mesterének egyetlen magyar származású növendéke, így az általa alapított világhírű barokk hegedűs iskola egyetlen magyaroszági képviselője. Szólistaként és kamarazenészként Európa szerte koncertezik többek között a bécsi „dolce risonanza”, a német „La Moresca” és a magyarországi „Recurring Company” kamaraegyüttesek tagjaként, akikkel számos lemezfelvételt is készített. 2011-ben jelent meg saját kutatásain alapuló „Sonate, que me veux-tu?” című szólólemeze, amelyen francia barokk szonáták, közülük néhánynak első felvétele hallható. 2015-ben „Corelli’s Legacy” címmel a Hungaroton gondozásában megjelent lemezét pedig a híres olasz mester és tanítványai műveiből állította össze.  Szerteágazó koncerttevékenysége mellett rendszeresen tart kurzusokat, előadásokat Európa országaiban és Új-Zélandon is.

 

 

 

Farkas Gábor zongoraművész

 

ALiszt- és Junior Prima-díjas zongoraművész 2005-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Ez követően 2014-ben doktori fokozatot szerzett, ahol mesteriskolabeli mentora Kocsis Zoltán volt. Számos nemzetközi zenei verseny, köztük a 2003-as Magyar Rádió Zongoraverseny, valamint a 2009-ben, Weimarban megrendezésre került 63. Nemzetközi Liszt Zongoraverseny győztese. 2015-ben elnyerte a New York Concert Artist & Associates versenyének fődíját is, melynek eredményeképpen nagy sikerrel debütált 2016-ban New Yorkban a Carnegie Hallban. A világ olyan kiemelkedő koncerttermeiben lépett már színpadra, mint a velencei Teatro la Fenice, a brüsszeli BOZAR, a berlini Konzerthaus, a madridi Auditorio National de Music, vagy a shanghaji Oriental Art Center. Ezenkívül nemzetközi fesztiválok, köztük a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a zwickaui „Schumann Fesztivál”, a weimari „Pélerinages Fesztivál” a pekingi „Musicathlon”, és a „Kaposfest” rendszeres vendége. Olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott együtt, mint Kocsis Zoltán, Fischer Ádám, Olli Mustonen, Philippe Bender, George Tchitchinadze, Olaf Henzold, Kobayashi Ken-Ichiro, vagy Vásáry Tamás. Első albuma, „An Evening with Liszt” címmel jelent meg a Warner Music Hungary gondozásában 2008 novemberében, amely elnyerte a rangos „Grand Prix du disque” díjat, valamint a Franz Liszt International Society „2009 legjobb Liszt felvétele” elismerését. Ezt számos további lemezkiadvány követte, köztük 2017-es megjelenésű szólóalbuma Liszt műveiből a Steinway & Sons Records kiadásában, valamint ugyanezen évben Schumann albuma a Hungaroton, illetve Farkas Ferenc Piano Concertino című művének felvétele a Toccata Classics, London gondozásában. 2017-től a Steinway & Sons Records new yorki, hamburgi és budapesti képviselete egyhangúlag Steinway Artist-tá válaszotta, s további lemezfelvételekre kérte fel. Szintén 2017-ben a művész óriási megtiszteltetésként elfogadta állandó professzori kinevezését a Tokyo College of Musicban, amelynek ezzel első európai és egyben legfiatalabb mesterévé vált.

 

 

 

Dobozy Borbála csembalóművész

 

DOBOZY Borbála felsőfokú csembalótanulmányait Zuzana Růžičková vezetésével 1976-ban a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán kezdte, majd a prágai Zeneakadémián folytatta nála, ahol kitüntetéssel diplomázott 1980-ban. A következő években a historikus előadói gyakorlatot tanulmányozta: először a salzburgi Mozarteumban Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner irányításával. Itt szerezte meg második diplomáját, ugyancsak kitüntetéssel 1982-ben. Pályájának meghatározó eseménye, hogy 1983-ban díjat nyert a belgiumi Brugge-ben rendezett, legrangosabbnak számító nemzetközi csembalóversenyen.
Kurzusokat tartott Magyarországon, Norvégiában, Németországban, Ausztriában, Fehéroroszországban, Szlovéniában, Szerbiában. 2005-2013-ig a franciaországi Thoiryban évente megrendezésre kerülő „Brillamment baroque” régizenei kurzus tanára volt. Európa legtöbb országában és az USA-ban koncertezett, rádió-, TV- és lemezfelvételeket készített.
A legnevesebb fesztiválokon szerepel, mint például a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok, a Bergeni Fesztivál, vagy a Concentus Moraviae.

Dobozy Borbála művészi tevékenysége középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, beleértve összes zenekari és kamaraművét is. 2010-ben Csehországban megjelent Goldberg Variációk-felvétele komoly elismerést váltott ki. Emellett előszeretettel tűzi műsorára alig ismert, vagy teljesen elfelejtett mesterek zenéjét (G.Th. Muffat, J. A. Benda, Chr. Schaffrath). Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is. Több magyar zeneszerző – Arányi-Aschner György, Balázs Árpád, Hidas Frigyes és Hollós Máté – komponált már számára műveket, így számos ősbemutató fűződik nevéhez.
A Magyar Bach Társaság alapító tagja.

2011-ben Liszt Ferenc-díjat kapott.
2012-ben az V. kerület Belváros-Lipótváros Érdemkeresztjével tüntették ki.
2013-ban Summa cum laude minősítéssel DLA doktori fokozatot szerzett.
2019 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja.