Ugrás a tartalomra

LINE Ildikó hegedűművész és ORZA Erzsébet Katalin zongoraművész kamaraestje

Az esemény ideje:   -  
Koncerthelyszín: PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterem - Pécs, Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet
A hangverseny a Potenton Alapítvány, a PTE MK ZMI, és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottságának közös szervezésében valósul meg. Támogatja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.

 
 
   

 

A CAMERATA  BÉRLET HANGVERSENYE

Bérletek válthatók szeptember 24-ig online a www.jegymester.hu oldalon, vagy a Zsolnay Örökségkezelő NKft. jegyértékesítő pontjain.

A bérletről bővebben: https://potenton.hu/hu/hirek/camerata-brlet-2021-sz

 

 

Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu
Személyes jegyvásárlás:

a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Infopontjain
– Zsolnay Kulturális Negyed
Látogatóközpont
Infopont & Shop a Boltok utcája végén
Vendégház recepció
– Művészetek és Irodalom Háza
– KultURÁN Infopont (Pécs, Ybl Miklós u. 7/2.)
– Kodály Központ jegypénztár
– 1 órával koncert előtt a Hangversenyterem bejáratánál

 

 

 

 

MŰSOR:

WEINER Leó: fisz-moll hegedű-zongora szonáta op. 11, No. 2
Szergej PROKOFJEV: D-dúr szonáta hegedűre és zongorára, op. 94, No. 2
Astor PIAZZOLLA: A tangó története

 

A 20. században, Kodály és Bartók kortársaként alkotott Weiner Leó kompozíciós stílusát tekintve lényegében romantikus. Noha egyértelműen konzervatívnak tekinthetjük, hozzájárult a magyarországi kamarazenejáték nemzetközi színtéren is magas színvonalának kialakításához. Érzelemgazdag szonátájában virtuózabb és lassabb tételek váltakoznak, hol szenvedélyes hangulattal, hol sodró lendülettel.
Szergej Prokofjev a második világháború alatt a kötelező propagandadarabok írása mellett a kamaraműveknek szentelte magát. Op. 94. szonátáját eredetileg fuvolára és zongorára komponálta 1942-ben, majd egy évvel később barátja, David Oistrakh ösztönzésére átdolgozta hegedűre és zongorára. A mű, játékos eleganciájának köszönhetően népszerű repertoárdarabbá vált. Tételrendje – csakúgy, mint a Weiner-kompozícióé – a klasszikus mintát követi, a négy tételben virtuóz és lírai, a fuvolaszonáta-eredet nyomait mutató karakterek bukkannak fel.
Astor Piazzolla leghíresebb műve, A tangó története a tangó műfajának evolúcióját mutatja be. Az első tétel az 1900-as bordélyház hangulatát festi le, benne a franciák, olaszok és spanyolok kedélyes fecsegésével, miközben ugratták az őket meglátogató rendőröket és tengerészeket. A tangó második korszaka 1930-ban, kávéházakban játszódik. A zenét inkább hallgatták, mintsem táncoltak rá, a tempó lassabb, a hangulat inkább a melankólia felé hajlik. 1960-ban a Night Clubokba költözik a tangó, ahol Brazília és Argentína hangjai egyesülnek Buenos Airesben, forradalmi fejlődést indítva a műfajban. A tangó végül megérkezik a modern koncertterembe, a tétel címe szerint 1990-ben. A műfaj egyes jellegzetességei összefonódnak Bartók és Sztravinszkij stílusával.

 




 

LINE Ildikó az erdélyi hegedűiskola egyik jeles képviselője, Brassóban született. Iskolai tanulmányait itt végezte Victor Tereanu irányítása alatt, aki Carl Flesch - a nagy német pedagógus és hegedűművész - tanítványaként méltó követője volt a haladó európai zenekultúrának.
Szólistaképességei már fiatalon megmutatkoztak, hiszen még diákként a Brassói Kamarazenekar koncertmestere lett és számos sikeres szólóhangversenyt adott.
Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakán végezte Ruha István, majd Ágoston András osztályában. A művészképző elvégzése után előbb a nagyváradi, majd a kolozsvári Filharmónia tagja lett.
1980-tól a Pro Camera vonósnégyes első hegedűse (számos hazai kortárs mű bemutatója fűződik nevükhöz).
1989-ben családjával áttelepült Magyarországra, ahol előbb a budapesti Operaház, majd 1992-től a Rádiózenekar koncertmestere.
Szólistaként és kamarazenészként gyakran koncertezik otthon és külföldön egyaránt (Franciaország, Németország, Svájc, Anglia, Románia). Több kamaraegyüttes művészeti vezetője (Pro Camera vonósnégyes, Camerata Budapest kamarazenekar), az Intermoduláció kortárszenei együttes koncertmestere. Számos rádió-, és lemezfelvételt készített, melyek között több jelentős kortárs mű ősbemutatója is megtalálható.
Mint korunk zenéjének avatott előadóját, háromszor tüntették ki Artisjus-díjjal.
1999-ben tevékenységét a Magyar Rádió Nívó-díjjal ismerte el.



 



ORZA Erzsébet Katalin
Kolozsváron született. Hat éves korában kezdett el zongorázni a sepsiszentgyörgyi zeneiskolában, majd a kolozsvári Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta tanulmányait Buzás Pál tanítványaként. Már fiatalon részt vett országos zongoraversenyeken, ahol több díjat, különdíjat is nyert. Ezt követően többször volt alkalma fellépni szimfonikus zenekarral is. Országos selejtezőn számtalanszor választották ki külföldi versenyen való részvételre, ám az akkori rendszer nem engedélyezte kiutazását. Felsőfokú tanulmányait Amirás Gábornál kezdte a bukaresti C. Porumbescu Zeneművészeti Főiskolán (ma Nemzeti Bukaresti Zeneművészeti Egyetem), majd felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol eleinte Nemes Katalin, majd Jandó Jenő tanítványa lett. 1996-ban diplomázott zongoraművész-tanárként. Ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba, ahol tanulmányai során mester diplomát szerzett a Boise State University-n, szóló-és kamarazenei koncertjei nyomán Artist Diploma-t kapott a College Conservatory of Music-University of Cincinnati-n. Itt tanársegédként is működött. Hazajövetele után folytatta szólista és kamarazenei tevékenységét, fellépett itthoni és külföldi (Románia, Dánia, Belgium, Olaszország) helyszíneken. Zongorakísérőként több fesztivál és zenei tábor visszatérő részvevője volt. Jelenleg zongorakísérőként és tanárként dolgozik. Két gyermek édesanyja.

 

 

Jegyár: Teljes árú jegy: 2000 Ft., PTE Polgár jegy: 1000 Ft, PTE MK dolgozók és hallgatók számára szakmai jegy: 500 Ft, Nyugdíjas jegy: 500 Ft
Kamarakoncert-sorozat