előadás

2017. november 14-én, kedden délután 15.30-kor Szendrői Zsuzsanna szaxofonművész és Mikó Szilvia zongoraművész végzős doktorandusz hallgatók abszolutóriumi prezentációt és koncertet tartanak a Liszt teremben (Zsolnay-negyed, E22-es épület, legfelső szint).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kép és mítosz - Mitológiai alakok a festészetben
Beszélgetés és könyvbemutató

Gyenge Zoltán egyetemi tanár (SZTE Filozófia Tanszék vezetője) előadása Kép és mítosz I-II. c.  könyvéről
Beszélgetőtárs: Fekete Vali, PTE MK oktató, esztéta

Időpont:
2017. április 5., szerda, 18 óra

Helyszín:

PTE MK E33 / 121-es terem (Lantos-terem)
FB-esemény: https://www.facebook.com/events/402194066809791/

Kép és mítosz
(Typotex Kiadó, Bp, 2014)

„A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel - ha valós élménynek fogjuk fel a létünket- mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. A köntös maga a művészet. Az ismeret nem képes ezen áthatolni, ezért magát a rejtekező köntöst kell látnunk és láttatnunk, hogy megsejtsünk valamit abból, amit Isten elrejt a fürkésző tekintet elől. Az ismeret, a megismerés a nagyra törő ember vágya, hogy Istent játsszon. A megismerés csak úgy törekedhet az abszolútum felé, ha szem előtt tartja, hogy azt el nem érheti. A tekintet lát, de maga a tekintet nem látható. Vagy, ahogy Platón írja, a fény nem látás, de látás csak általa van. Az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban. Ezért ez a könyv csak kérdez, miközben felvázolja a mitológiáról való elmélkedést, egy konkrét mítosz tükrében elemez, láttat, láttatni akar és elmesél; bemutatja a lehetséges mítoszértelmezések közül a történeti és a filozófiai felfogást, sok-sok képpel alátámasztva; egyes konkrét mítosz kapcsán képi megformálásokat vonultat fel; mindamellett, hogy ismerteti magukat a mítoszokat (első történet), maga is vállaltan nagyon szubjektív magyarázatokat (második történet) fűz hozzá. Konklúzióként: talán nem mond semmit. Hiszen az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban.” Gy. Z.

Kép és mítosz II. - A mitológia esztétikája
(Typotex Kiadó, Bp, 2016)

Gyenge Zoltán tematikailag folytatja előző könyvét, számos tekintetben azonban el is tér tőle: a kötet a félistenek, héroszok és az emberek világába enged betekintést. Ismert és kevésbé ismert mítoszok kerülnek új megvilágításba, legyen szó Oidipuszról, Héraklészről, Elektráról és a Tantalidák vétkéről, Médeiáról, vagy akár a trójai háborúról, az aranygyapjú legendájáról. Az elemzések az első részben megszokott módon zajlanak: a történeti leírásokat mitológiaelméleti kutatásokkal veti össze, hozzá gazdag képanyagot társít a művészettörténet nagy korszakainak kontextusába helyezve. Erre épül a filozófiai és eszmetörténeti elemzés, valamint a szóbeliség képi reprezentációjának kérdése. Az esszészerű forma, teret hagyva a szabad asszociációnak, a filozófiai horizont kiszélesítésének, valamint az ikonológiai és ikonográfiai elvek alkotó szellemű használata teszik élvezetessé a szöveget, melyet az első kötetben lefektetett alapelv vezérel: az önkény és a tévedés jogát fenntartva hív gondolkodásra.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!