Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

  

Zsolnay Negyed

"A tágasság iskolája" - konferencia és szakmai hét Bencsik István emlékére

 

„A tágasság iskolája” konferencia és szakmai hét Bencsik István emlékére
konferencia és kerekasztal-beszélgetés - 2017. december 11., Janus Egyetemi Színház
Pécs, Zsolnay-negyed, E74-es épület

élő videosztrím: univtvweb.pte.hu/online


Résztvevők:

Bán Ferenc, DLA építész
Jovánovics György szobrászművész, MKE professor emeritus
Kertész László kurátor, művészettörténész
Ilona Keserü Ilona festő, PTE MK professor emerita
Keserü Katalin művészettörténész, ELTE professor emeritus
Készman József kurátor, művészettörténész
Kuti László szobrászművész, PMGSZ tagozatvezető
Tátrai Lilla művészettörténész
Illa Gyula kőszobrász
Kircsi László oboaművész, PTE ny. egyetemi docens
Vidovszky László zeneszerző, PTE MK professor emeritus
Uherkovich Ágnes ny. belsőépítész, építész
Tompa János Csaba szobrászművész


Szakmai hét - 2017. december 12-15. PTE MK KMI Szobrászat Tanszék


Meghívott oktatók:

Orosz Klára DLA szobrászművész, egyetemi adjunktus SZTE JGYPT RMT
Hegyi Csaba DLA festőművész, egyetemi docens PTE MK KMI FT
Tompa János Csaba szobrászművész
Horváth Ottó szobrászművész
Boros Miklós János DLA, szobrász, egyetemi adjunktus DE MK ÉT


A konferencia programja:

 

10:00

filmvetítés: Bencsik István – Jovánovics György: Párhuzamos beszélgetés a szobrászatról. 2001
performansz: Jovánovics György – Keserü Katalin: „egy tüdőbajos szobrász sokkal olcsóbb és ugyanazt tudja"

11:30 Tátrai Lilla: Tudományos modellekből valódi műalkotások
12:15    Készman József: Részben egész. A torzó mint közteshelyzet Bencsik István szobrászatában
13:00    ebédszünet
14:00    Kertész László: A modernista művészet autonómia felfogásának találkozása a közbeszéd reprezentációs terével – Bencsik István plasztikái a különféle korok közterein
14:45 Bán Ferenc: Befelé irányuló gondolati és érzelmi töredékek
15:10 Kuti László: Bencsikről, közelről
15:30   beszélgetés Ilona Keserü Ilonával
16:00 kávészünet
17:00  kerekasztal-beszélgetés, résztvevők: Illa Gyula, Kircsi László, Vidovszky László, Uherkovich Ágnes, moderátor: Tompa János Csaba szobrászművész
18:00 vacsora


Konferencia absztraktok:


Jovánovics György:
"egy tüdőbajos szobrász sokkal olcsóbb és ugyanazt tudja"

A performansz időben egybeesik a Párhuzamos beszélgetés a szobrászatról c. film idejével. Egyik is másik is 75 perc, de a kettő együtt is ugyanennyi. Az élő szereplők és a tárgyak sérülékeny valószerűséggel ülik és állják körül az egyik szereplő fájó hiányát. A tárgyak részben azonosak, részben csak hasonlítanak a 16 évvel korábbi jelenet tárgyaira. Miként az élő szereplők is részben azonosak, ám részben csak hasonlítanak múltbéli önmagukra. A tárgyak és személyek a film kétdimenziós absztrakt síkja előtt igyekeznek az ott ellapított tér eredeti háromdimenziós valóságát itt, a vászon és a nézők között, legalábbis főbb topográfiai vonásaiban helyreállítani, eleven légtérré formálni. A néző-hallgató szabadon dönthet, hogy melyik térből vegye a hangokat. Indokoltnak tűnő próbálkozás, tekintettel arra, hogy az ugyan végletesen precíz és így maradandó értékű dokumentáció a film kényszerűen kétdimenziós világában egy a szobrászatról, a három dimenzió művészetéről szóló, szobrászok által folytatott diszkurzust rögzít. Elképzelhető, hogy az eredeti beszédszituáció valós téri paramétereinek akárcsak vázlatos jelölése, megidézése gazdagíthatja a verbális tartalmakat, megkönnyítheti befogadásukat. Az emberi beszéd a kétdimenziós film-világban hangzik el, a háromdimenziós rekonstrukciós világ hangtalan, a két szereplő két pantomim figura. Erőfeszítésük a térbeli lét élményének adózik.


Tátrai Lilla:
Tudományos modellekből valódi műalkotások

1968-ban Bencsik István részt vett Dr. Kováts Ferenc jr. tüdőgyógyász tudományos kísérletének kivitelezésében. Az orvosprofesszor módszerének részletes megismerésével közelebb kerülhetünk a szobrászi életmű meghatározó pontjához és a figurativitás megújításának mikéntjéhez Bencsik István művészetében.


Készman József:
Részben egész. A torzó mint közteshelyzet Bencsik István szobrászatában

Bencsik István munkásságában a 60-as években jelenik meg, majd a 70-es évtizedben válik általánossá a fragmentált emberi test ábrázolása. A torzó Bencsik esetében kettős formaalakítási transzformáción megy át: egyfelől a geometriai síkokkal és felületekkel csonkolt figura nem-klasszikus szabályát követi, másrészt megjelenik benne a nagyítás (blow-up) effektusa, ami a későbbiekben csaknem kizárólagossá válva végigkíséri a szobrászati formálás modernista útját az alkotónál. Az így alakot öltő gondolat a technikán túl számos tekintetben rokonítható a korszak más alkotóinak avantgárd műfelfogásával, a műalkotás létrejöttének folyamatát vizsgáló kísérletező művészeti gyakorlatokkal...


Kertész László:
A modernista művészet autonómia felfogásának találkozása a közbeszéd reprezentációs terével – Bencsik István plasztikái a különféle korok közterein

A monumentalitás, a maradandóság és a láthatóság kérdései Bencsik István köztéri szobrászatának tükrében. Kié a program: megrendelés vagy autonómia? A szimpozionok szabadsága – a létező szocializmus menekülési útvonalai szobrászok számára. Lehet-e kiterjesztett white cube a köztér? Az értelmezés kontextusai: erotika, szakralitás – az életmű köztéri megjelenéseiben rejlő válaszok.


Bán Ferenc:
Befelé irányuló gondolati és érzelmi töredékek

Előadás helyett inkább magamnak próbálom megfogalmazni, mit jelentett Bencsik Pistával való mély barátságba hajló együttdolgozásunk.


Kuti László:
Bencsikről, közelről

A Mester minden szempontból érdekes ember volt, tele érzelemmel, olykor indulatokkal, amelyeket igyekezett – olykor sikerrel, máskor sikertelenül – megzabolázni. Hite talán a legtöbb esetben legyőzte kétségeit, s ez kellett ahhoz, hogy a világot megváltoztathatónak gondolja. Ez – szemlélve életpályáját, művészetét, közéleti tevékenységét, iskolaépítését, nagy számú tanítványát – számára nélkülözhetetlen forrásnak tűnt, amelyből magának lelkesedést, másoknak a lelkesítést, támogatást, bíztatást nyújtotta.

Esemény dátum: 
2017. december 11. 10:00 - 2017. december 12. 10:00
Főoldali karika felirata: 
konferencia

Arnóth Zoltán doktori védése

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola tisztelettel meghívja Önt

Arnóth Zoltán doktori védésére.


A védés időpontja: 2017. december 12. kedd, 14.30
Védés helyszíne: PTE Művészeti Kar, Pécs, Zsolnay Vilmos u. 16., E2-es épület, DLA előadóterem (004)

A doktori értekezés címe:  A klarinét hangja a zenekarban

Hivatalos bírálók:
Matuz István Kossuth-díjas fuvolaművész, Professor Emeritus Debreceni Egyetem
Szabó János DLA klarinétművész, tanszékvezető főiskolai tanár, Debreceni Egyetem


Az eljáró Bizottság:
Elnök: Prof. Dr. Lakner Tamás, PTE MK
Dr. Habil. Herpay Ágnes, PTE MK
Kircsi László, ny. főiskolai docens

Esemény dátum: 
2017. december 12. 14:30 - 17:00
Főoldali karika felirata: 
dla

143° - Elektronikus Zenei Est

2017. 11. 29. 19:00-22:30, PTE MK, ZSolnay-negyed, E33-as épület, alagsor

FB: https://www.facebook.com/events/1367362613389179/

Esemény dátum: 
2017. november 29. 19:00 - 22:30
Főoldali karika felirata: 
hangverseny

Nyílt nap a Művészeti Karon

A nyílt nap időpontja: 2017. november 8. szerda

 

Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed, E33-as épület ( 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 16., Basamalom utcai bejárat felől)

Megközelítés: http://www.zsolnaynegyed.hu/tartalmak/Zsolnay_negyed_megkozelites

 

12 órától az E33 121-es Lantos-teremben Dr. Lengyel Péter oktatási dékánhelyettes, Dr. Fusz György tudományos dékánhelyettes, a Média-és Alkalmazott Művészeti Intézet igazgatója és Dr. Raffay Endre, a Képzőművészeti Intézet igazgatója tart tájékoztatót a festészet, szobrászat, kerámiatervezés és tervezőgrafika szakok után érdeklődőknek, majd a szakfelelősök beszélnek a különböző szakok sajátosságairól. Ezután lehetőség nyílik műterem- és műhelylátogatásokra, oktatókkal való személyes konzultációkra, valamint a hallgatókkal való találkozásra is.

 

Az elektronikus zenei médiaművész szak iránt érdeklődő diákokat az E33 alagsori -110-es teremben várják a szak oktatói és hallgatói.

 

Minden látogatót szeretettel várunk!

 

Esemény dátum: 
2017. november 08. 08:00 - 2017. november 09. 10:00
Főoldali karika felirata: 
nyílt nap

Balatoni Sándor doktori védése

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola tisztelettel meghívja Önt Balatoni Sándor doktori védésére.

 

A védés időpontja: 2017. november 9., csütörtök, 13 óra
Helyszín: PTE Művészeti Kar (Pécs, Zsolnay Vilmos u. 16.) E2-es épület / DLA-előadóterem (004)

A doktori értekezés címe: A kórus és az orgona árnyékában - Lisznyay Szabó Gábor életművének rendszerezése és elemzése

 

Témavezetők:

Prof. Kamp Salamon

Prof. Lakner Tamás

 

Hivatalos bírálók:
Dr. Bednarik Anasztázia orgonaművész-tanár, főiskolai adjunktus
Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Dr. Tamási László Liszt díjas karnagy, főiskolai docens
Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézet

 

Az eljáró Bizottság:
Elnök: Prof. Colin Foster, PTE MK
Dr. Habil. Keresztes Nóra, PTE MK
Dr. Habil. Bali János, egyetemi docens, PPKE BTK

Esemény dátum: 
2017. november 09. 13:00 - 15:00
Főoldali karika felirata: 
DLA

Szendrői Zsuzsanna szaxofonművész és Mikó Szilvia zongoraművész koncertje

2017. november 14-én, kedden délután 15.30-kor Szendrői Zsuzsanna szaxofonművész és Mikó Szilvia zongoraművész végzős doktorandusz hallgatók abszolutóriumi prezentációt és koncertet tartanak a Liszt teremben (Zsolnay-negyed, E22-es épület, legfelső szint).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Esemény dátum: 
2017. november 14. 15:30 - 17:00
Főoldali karika felirata: 
DLA koncert

Oldalak

Feliratkozás RSS - Zsolnay Negyed csatornájára