Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

  

Zsolnay Negyed

FEJÉR András harsonaművész és IHÁSZ Irén zongoraművész kamaraestje

Az est a harsona ünnepe, a barokkon, a romantikán át kalauzolja el a hallgatót a kortárs zene világába. Fejér András és Ihász Irén előadásában olyan kortárs hazai szerzők műveit hallhatjuk, melyek meghódították Amerika és Európa hangversenytermeit.

Koncerthelyszín: 
PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterem - Pécs, Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet
Időpont: 
2018. február 26. 19:00

Megemlékezés Gyermán Istvánra

 

 

2018. január 27, szombat, PTE MK Zeneművészeti Intézet

14.30 óra - Gyermán István-terem avató ünnepsége

Laudációt mond Kircsi László oboaművész, a PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének tanára. Ezt követően szakmai kerekasztal beszélgetés kezdődik Gyermán István tanári munkásságáról és muzsikusi habitusáról Csanyi Bélával. Hegedűn közreműködik Popovic Léna és György-Horváth Zente, zongorán kísér: Kardos Kálmán
Moderátor: Deák Márta

(PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet, 209. terem, a beszélgetés helye: Liszt terem - 7622 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 16.)

16.30 óra - Gyermán István portréja - beszélgetés Gy. Vass Ágnessel, Gyermán Júliával, Kokas Katalinnal, Martin Lászlóné Bíró Zsófiával, Ligeti Andrással, Bánky Józseffel, Simon Istvánnal, Csanyi Bélával
Moderátor: Dr. Varga Ildikó

(Kodály Központ, F 08 terem - 7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.)

18.00 - Fehéren izzó hegedű - ünnepi hangverseny

Műsor:
•    Wolfgang Amadeus Mozart: E-dúr adagio, K.261
•    Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
•    Vajda János: Violini No.2 - ősbemutató
•    Johann Sebastian Bach: d-moll kettősverseny
•    Richard Strauss: Négy utolsó ének

Fellépő művészek:
Gy. Vass Ágnes, Gyermán Júlia, Kokas Katalin, Kristóf Réka, Ligeti András, Pannon Filharmonikusok

(Kodály Központ, Kodály Zoltán Hangversenyterem - 7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.)
https://www.pfz.hu/rendezvenyeink/koncert/feheren-izzo-hegedu-gyerman-is...


A kísérőrendezvényekre a martadeak@gmail.com címen lehet regisztrálni. A hangversenyre a www.jegymester.hu oldalon lehet jegyet váltani.

Koncerthelyszín: 
PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterem - Pécs, Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet
Időpont: 
2018. január 27. 14:30

143º - az elektronikus zenész médiaművész hallgatók és oktatók decemberi nagykoncertje

A kétnapos eseményen az EZM hallgatók és oktatók elektronikus kompozícióiból, illetve élő improvizációiból hallhatnak válogatást a látogatók.

A zenei darabokat a hallgatók által készített vizualizációk kísérik.

 

Időpont: 2017. december 13-14., 18:00-22:30

Helyszín: Zsolnay-negyed, E33 / alagsor

 

12.13. Szerda

18:00 - 19:00 BEB
19:15 - 20:00 Ton
20:15 - 20:45 ASAS
21:00 - 21:20 Thomas High
21:35 - 22:05 Dr Sinapsis n Normál Tamás


12.14. Csütörtök

18:00 - 18:30 Harmilon
18:45 - 19:05 HeR-MaN
19:20 - 19:40 Labus Máté
19:55 - 20:20 Xrc
20:35 - 21:05 Nervous
21:20 - 21:45 Irsik Bence

 

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

Esemény dátum: 
2017. december 13. 18:00 - 2017. december 14. 22:30
Főoldali karika felirata: 
koncert

Antal György teremavató a Zeneművészeti Intézetben

2017. december 12-én kedden, 12 órakor Prof. Dr. Lakner Tamás Dékán és Kircsi László nyugalmazott Egyetemi Docens teremavatóval egybekötött megemlékezést tart a Zeneművészeti Intézet egykori igazgatójáról, Antal György Liszt-díjas pécsi karnagyról, akinek születésének 100., halálának pedig 10 éves évfordulója van idén decemberben.

 

Minden érdeklődőt várunk szeretettel!

 

Esemény dátum: 
2017. december 12. 12:00 - 15:00
Főoldali karika felirata: 
teremavató

"A tágasság iskolája" - konferencia és szakmai hét Bencsik István emlékére

 

„A tágasság iskolája” konferencia és szakmai hét Bencsik István emlékére
konferencia és kerekasztal-beszélgetés - 2017. december 11., Janus Egyetemi Színház
Pécs, Zsolnay-negyed, E74-es épület

élő videosztrím: univtvweb.pte.hu/online


Résztvevők:

Bán Ferenc, DLA építész
Jovánovics György szobrászművész, MKE professor emeritus
Kertész László kurátor, művészettörténész
Ilona Keserü Ilona festő, PTE MK professor emerita
Keserü Katalin művészettörténész, ELTE professor emeritus
Készman József kurátor, művészettörténész
Kuti László szobrászművész, PMGSZ tagozatvezető
Tátrai Lilla művészettörténész
Illa Gyula kőszobrász
Kircsi László oboaművész, PTE ny. egyetemi docens
Vidovszky László zeneszerző, PTE MK professor emeritus
Uherkovich Ágnes ny. belsőépítész, építész
Tompa János Csaba szobrászművész


Szakmai hét - 2017. december 12-15. PTE MK KMI Szobrászat Tanszék


Meghívott oktatók:

Orosz Klára DLA szobrászművész, egyetemi adjunktus SZTE JGYPT RMT
Hegyi Csaba DLA festőművész, egyetemi docens PTE MK KMI FT
Tompa János Csaba szobrászművész
Horváth Ottó szobrászművész
Boros Miklós János DLA, szobrász, egyetemi adjunktus DE MK ÉT


A konferencia programja:

 

10:00

filmvetítés: Bencsik István – Jovánovics György: Párhuzamos beszélgetés a szobrászatról. 2001
performansz: Jovánovics György – Keserü Katalin: „egy tüdőbajos szobrász sokkal olcsóbb és ugyanazt tudja"

11:30 Tátrai Lilla: Tudományos modellekből valódi műalkotások
12:15    Készman József: Részben egész. A torzó mint közteshelyzet Bencsik István szobrászatában
13:00    ebédszünet
14:00    Kertész László: A modernista művészet autonómia felfogásának találkozása a közbeszéd reprezentációs terével – Bencsik István plasztikái a különféle korok közterein
14:45 Bán Ferenc: Befelé irányuló gondolati és érzelmi töredékek
15:10 Kuti László: Bencsikről, közelről
15:30   beszélgetés Ilona Keserü Ilonával
16:00 kávészünet
17:00  kerekasztal-beszélgetés, résztvevők: Illa Gyula, Kircsi László, Vidovszky László, Uherkovich Ágnes, moderátor: Tompa János Csaba szobrászművész
18:00 vacsora


Konferencia absztraktok:


Jovánovics György:
"egy tüdőbajos szobrász sokkal olcsóbb és ugyanazt tudja"

A performansz időben egybeesik a Párhuzamos beszélgetés a szobrászatról c. film idejével. Egyik is másik is 75 perc, de a kettő együtt is ugyanennyi. Az élő szereplők és a tárgyak sérülékeny valószerűséggel ülik és állják körül az egyik szereplő fájó hiányát. A tárgyak részben azonosak, részben csak hasonlítanak a 16 évvel korábbi jelenet tárgyaira. Miként az élő szereplők is részben azonosak, ám részben csak hasonlítanak múltbéli önmagukra. A tárgyak és személyek a film kétdimenziós absztrakt síkja előtt igyekeznek az ott ellapított tér eredeti háromdimenziós valóságát itt, a vászon és a nézők között, legalábbis főbb topográfiai vonásaiban helyreállítani, eleven légtérré formálni. A néző-hallgató szabadon dönthet, hogy melyik térből vegye a hangokat. Indokoltnak tűnő próbálkozás, tekintettel arra, hogy az ugyan végletesen precíz és így maradandó értékű dokumentáció a film kényszerűen kétdimenziós világában egy a szobrászatról, a három dimenzió művészetéről szóló, szobrászok által folytatott diszkurzust rögzít. Elképzelhető, hogy az eredeti beszédszituáció valós téri paramétereinek akárcsak vázlatos jelölése, megidézése gazdagíthatja a verbális tartalmakat, megkönnyítheti befogadásukat. Az emberi beszéd a kétdimenziós film-világban hangzik el, a háromdimenziós rekonstrukciós világ hangtalan, a két szereplő két pantomim figura. Erőfeszítésük a térbeli lét élményének adózik.


Tátrai Lilla:
Tudományos modellekből valódi műalkotások

1968-ban Bencsik István részt vett Dr. Kováts Ferenc jr. tüdőgyógyász tudományos kísérletének kivitelezésében. Az orvosprofesszor módszerének részletes megismerésével közelebb kerülhetünk a szobrászi életmű meghatározó pontjához és a figurativitás megújításának mikéntjéhez Bencsik István művészetében.


Készman József:
Részben egész. A torzó mint közteshelyzet Bencsik István szobrászatában

Bencsik István munkásságában a 60-as években jelenik meg, majd a 70-es évtizedben válik általánossá a fragmentált emberi test ábrázolása. A torzó Bencsik esetében kettős formaalakítási transzformáción megy át: egyfelől a geometriai síkokkal és felületekkel csonkolt figura nem-klasszikus szabályát követi, másrészt megjelenik benne a nagyítás (blow-up) effektusa, ami a későbbiekben csaknem kizárólagossá válva végigkíséri a szobrászati formálás modernista útját az alkotónál. Az így alakot öltő gondolat a technikán túl számos tekintetben rokonítható a korszak más alkotóinak avantgárd műfelfogásával, a műalkotás létrejöttének folyamatát vizsgáló kísérletező művészeti gyakorlatokkal...


Kertész László:
A modernista művészet autonómia felfogásának találkozása a közbeszéd reprezentációs terével – Bencsik István plasztikái a különféle korok közterein

A monumentalitás, a maradandóság és a láthatóság kérdései Bencsik István köztéri szobrászatának tükrében. Kié a program: megrendelés vagy autonómia? A szimpozionok szabadsága – a létező szocializmus menekülési útvonalai szobrászok számára. Lehet-e kiterjesztett white cube a köztér? Az értelmezés kontextusai: erotika, szakralitás – az életmű köztéri megjelenéseiben rejlő válaszok.


Bán Ferenc:
Befelé irányuló gondolati és érzelmi töredékek

Előadás helyett inkább magamnak próbálom megfogalmazni, mit jelentett Bencsik Pistával való mély barátságba hajló együttdolgozásunk.


Kuti László:
Bencsikről, közelről

A Mester minden szempontból érdekes ember volt, tele érzelemmel, olykor indulatokkal, amelyeket igyekezett – olykor sikerrel, máskor sikertelenül – megzabolázni. Hite talán a legtöbb esetben legyőzte kétségeit, s ez kellett ahhoz, hogy a világot megváltoztathatónak gondolja. Ez – szemlélve életpályáját, művészetét, közéleti tevékenységét, iskolaépítését, nagy számú tanítványát – számára nélkülözhetetlen forrásnak tűnt, amelyből magának lelkesedést, másoknak a lelkesítést, támogatást, bíztatást nyújtotta.

Esemény dátum: 
2017. december 11. 10:00 - 2017. december 12. 10:00
Főoldali karika felirata: 
konferencia

Oldalak

Feliratkozás RSS - Zsolnay Negyed csatornájára