Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

  

Kari Tanács

     
 

A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 27. számú melléklete
A Művészeti Kar Szervezeti és Működési Szabályzata

(vonatkozó részek)

 
     
 

10. §
(1) A Kari Tanács a Kar döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező testülete. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a Kart érintik, és amelyek a Szenátus, valamint a rektor feladat- és hatáskörébe tartoznak, továbbá dönt a hatáskörébe tartozó és minden olyan Kart érintő ügyben, amely nem tartozik más szervezet hatáskörébe.
(2) A Kari Tanács elnöke a dékán.
(3) A Kari Tanács egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja a Kar szerveire, kivéve, ha felsőbb szabályozás ezt tiltja.


A Kari Tanács összetétele

11. §
(1) A Kari Tanács 15 szavazati jogú tagból áll, akik
a) hivatali beosztásából eredően
aa) a dékán,
ab) a HÖK elnöke,
b) választás útján
ba) a Képzőművészeti Intézet 3 oktatója
bb) a Zeneművészeti Intézet 3 oktatója
bc) a Média- és Alkalmazott Művészeti Intézet 2 oktatója
bd) 2 hallgató
be) 1 doktorandusz hallgató
bf) 1 alkalmazott
bg) a szakszervezet egy képviselője

(2) A Kari Tanács tanácskozási jogú tagjai:
a) a megválasztott, de még hivatalba nem lépett dékán,
b) a dékánhelyettesek,
d) a dékáni hivatalvezető,
e) a Doktori Iskola vezetője,
f) a kar választott szenátora,
g) az önálló oktatási szervezeti egységek vezetői,
h) az önálló kutatási szervezeti egységek vezetői,
i) a kari bizottságok elnökei,
j) a gazdasági vezető,
k) az intézeti menedzserek.
(3) A dékán a Kari Tanács üléseire tanácskozási joggal esetenként meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

12. §
(1) A Kari Tanács tagja a Kar érdekének szem előtt tartásával:
a) jogosult és köteles a Kari Tanács munkájában személyesen legjobb tudása szerint részt venni,
b) jogosult észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, a kari vezetőkhöz kérdéseket intézni.
(2) A Kari Tanács tagja akadályoztatása esetén köteles az ülést megelőző 1 nappal a Kari Tanács titkáránál távolmaradását bejelenteni.
(3) Új intézet alapítása, illetve megszűnése esetén, a Kari Tanács tagjainak száma – az Nftv. és a PTE SZMSZ Szenátus összetételére vonatkozó szabályainak, valamint a hallgatói részvételi arányok megtartásának figyelembe vételével – arányosan változik.


A Kari Tanács választásának szabályai

13. §
(1) A Kari Tanács tagjait három évre választják, kivéve a HÖK Küldöttgyűlése által delegált Kari Tanács tagokat.
(2) A Kari Tanács tagjává a Karral teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói, kutatói, és nem oktató-kutató munkakörben foglalkoztatottak választhatók.
(3) A Kari Tanács tagjait a képviselői helyek arányában szervezeti egységenként (intézetek, nem oktató közalkalmazottak, HÖK) választják.
(4) A Kari Tanács hallgató tagjait a kari HÖK Küldöttgyűlés választja meg a Karral hallgatói jogviszonyban állók közül legfeljebb két évre. A választás és jelölés lebonyolítására a HÖK szabályzatot (ügyrendet) alkot.
(5) A Kari Tanács hallgatói képviselőit a hallgatói részönkormányzat Küldöttgyűlése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározottak szerint delegálja azzal, hogy a különböző intézetekhez tartozó hallgatók képviselete lehetőség szerint biztosított legyen.
(6) A Doktorandusz Önkormányzat a Kari Tanács tagját a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya szerint delegálja.
(7) A Kari Tanács választott tagja a Kar nem oktató munkakörben foglalkoztatott egy közalkalmazottja.
(8) Megszűnik a Kari Tanács választott tagjának mandátuma annak lejárta előtt
a) lemondással,
b) a tag halálával,
c) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti, hallgatói jogviszonyának megszűnésével,
d) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése nélkül, ha kikerül annak a szervezetnek, illetve választói körzetnek az állományából, amelynek képviselőjévé választották,
e) aki bármilyen okból a kari tanácsi tagságból eredő feladatait több mint 3 alkalommal nem tudja ellátni és nem tudja igazolni távolmaradását;
f) visszahívással.
(8) Amennyiben a szervezeti egységet megillető testületi hely a tagság megszűnése miatt megüresedik, vagy a tag 6 hónapnál hosszabb ideig nem tud eleget tenni feladatának, a helyét a póttagok közül annak kell betölteni, aki a legtöbb szavazatot kapta és a tisztséget elvállalja. Amennyiben ilyen személy nincs, úgy a megüresedett helyre időközi választást kell kiírni a megszűnéstől számított 60 napon belül. Az időközi választással elnyert mandátum a Kari Tanács megbízásának időszakával együtt szűnik meg.
(9) A Kari Tanács tagok visszahívását a dékán, mint a Kari Tanács elnöke, valamint a tagot megválasztók 50 %-a kezdeményezheti indokolással ellátott írásbeli előterjesztés alapján. A visszahívásról a választó testület titkosan, többségi szavazással dönt.
(10) Az arra jogosultak csak egy képviseleti tisztségre pályázhatnak, mert egy Kari Tanács képviselő egy oktatási egységet képviselhet.


A tagok jelölésére irányadó szabályok

14. §
(1) A jelölések és a választások előkészítésére, valamint lebonyolítására a dékán Választási Bizottságot jelöl ki. A bizottság 1 elnökből és 2 tagból áll. A Bizottság elnökét a Kar oktatói közül, tagjait a Kar nem oktató közalkalmazott tagjai közül a dékán kéri fel. A Választási Bizottság felelős a választói névjegyzék összeállításáért, a jelölés és a választás tisztaságáért, és a választási szabályok megtartásáért.
(2) A jelölés intézetenként a választási bizottság által elkészített és hitelesített jelölőlapon titkosan történik. Külön jelölőlista készül az oktatók és a nem oktató közalkalmazottak képviselőinek megválasztásához.
(3) Minden jelölési joggal rendelkező személy – aláírása ellenében – megkapja az adott szervezeti egységből választhatók teljes listáját. Ha a listára felvehetők közül valaki írásban kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók között, úgy e kérését teljesíteni kell.
(4) A jelölés úgy történik, hogy a jelölési lapon a jelölési lapok kiosztásától számított 8 napon belül minden jelölési joggal rendelkező legfeljebb három nevet jelöl meg. Ennél több név jelölése esetén a jelölési lap érvénytelen. Kevesebb név jelölése esetén a jelölési lap érvényes.
(5) A titkos jelölés akkor eredményes, ha a szavazati joggal rendelkezők legalább fele az érvényesen kitöltött jelölési lapot a kitűzött határidőre a választási bizottsághoz eljuttatja. Ha a jelölés eredménytelen, akkor azt 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt jelölés a beérkezett jelölési lapok számától függetlenül eredményes jelölésnek minősül.


A tagok választására irányadó szabályok

15. §
(1) A választás intézetenként tartott választói értekezleteken történik. A választói értekezleteket a választási bizottság elnöke hívja össze.
(2) A választási bizottság a választás előtt a jelölési lap alapján készíti el a szavazólapokat, összesíti a jelölési lapokat, és ez alapján elkészíti a jelölési sorrendet. A szavazólapra a sorrend alapján három jelöltet kell felvenni. A jelöltek közül legalább egy fő egyetemi, főiskolai tanár vagy egyetemi, főiskolai docens. Jelölési egyenlőség esetén a szavazólapra háromnál több jelölt kerül felvételre. Külön szavazólapot kell készíteni az oktatói és az alkalmazotti tag választásához.
(3) A választói értekezletet a választási bizottság elnöke vezeti. A választói értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább 50%-a jelen van. Amennyiben a választói értekezlet nem határozatképes, azt 5 munkanapon belüli időpontra újra össze kell hívni. A megismételt választói értekezlet a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(4) A választási bizottság elnöke a választói értekezlet megnyitása és a határozatképesség megállapítása után, lehetőséget biztosít a jelölteknek és a résztvevőknek a megszólalásra, majd ismerteti a szavazás szabályait.
(5) A szavazás titkos. Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén – rövid szünet közbeiktatásával még ugyanazon a választói értekezleten – új szavazást kell tartani az első fordulóban a jelöltséget elérő helyezésű, de azonos szavazattal rendelkező jelöltek között, amennyiben számuk meghaladja a választható képviselői számot.
(6) A szavazólapon szereplő – és a leadott érvényes szavazatok legalább 25%-át megszerző – de meg nem választott jelöltek a Kari Tanács póttagjai.
(7) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult tagjainak legalább 50%+1 fő leadta szavazatát. A két legtöbb szavazatot kapott jelölt képviseli a választókörzetet a Kari Tanács ülésein. A képviseleti mandátumot nem szerzett jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott jelölt a Kari Tanács póttagja.


A választási eljárás egyéb szabályai

16. §
(1) A választások eredményét 3 példányban készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a választási bizottság elnöke és tagjai írják alá. A választási jegyzőkönyvek egy példányát meg kell küldeni a Rektori Hivatalnak, további példányait a kari irattárba, és a szervezeti egység irattárába kell elhelyezni, s azt legalább öt évig kötelesek megőrizni. A szavazólapok egy évig a kari irattárban szintén megőrzendők.
(2) A jelölés és a választás törvényes lefolytatásával kapcsolatosan a választást követő 3 munkanapon belül a dékánnál óvás emelhető. A dékán az óvásról 3 munkanapon belül dönt.
(3) A megválasztott tag részére megbízólevelet kell kiállítani, amit a választási bizottság elnöke és a dékán ír alá.


A Kari Tanács feladat- és hatásköre

17. §
(1) A Kari Tanács döntési hatáskörébe tartozik:
a) a kari szabályzatok elfogadása, módosítása,
b) a dékáni, és dékánhelyettesi pályázatok rangsorolása, a dékán visszahívásának kezdeményezése,
c) a szervezeti egységvezetői pályázatok rangsorolása,
d) a kari bizottságok létesítése, megszüntetése,
e) a Kar oktatás- és kutatásfejlesztési célkitűzéseinek meghatározása,
f) a Karon folyó képzés tanterveinek meghatározása, illetve jóváhagyása,
g) a Kar képzési, továbbképzési, kutatási tevékenységének értékelése,
h) kari kitüntetések alapítása és adományozása,
i) a nemzetközi kapcsolatok főbb elveinek meghatározása,
j) a kari szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása,
k) a kari doktori tanács belső és külső tagjainak megválasztása,
l) honoris causa cím adományozásának kezdeményezése,
m) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése,
n) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket jogszabály vagy a Szenátus hatáskörébe utal.
(2) A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak:
a) a Kar szervezeti és működési szabályzatára, illetve annak módosítására,
b) a Kar gazdasági tervére, illetve a gazdasági terv végrehajtásáról szóló beszámolóra,
c) a Kar szervezeti felépítésére,
d) a Kar fejlesztésének elveire,
e) szervezeti egység létrehozására, átalakítására, megszüntetésére, elnevezésének módosítására,
f) Professor Emeritus vagy Professor Emerita cím adományozására,
g) magántanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes egyetemi tanári cím adományozására
h) szak alapítására, illetőleg indítására,
i) jubileumi diplomák adományozására,
j) kitüntetéses doktorrá avatásra.
(3) A Kari Tanács véleményt nyilvánít:
a) az egyetemi tanári, egyetemi docensi pályázatokról,
b) az adjunktusi és tanársegédi oktatói pályázatokról és azokat rangsorolja,
c) a Kart érintő költségvetési és fejlesztési javaslatok ügyében,
d) az intézményfejlesztési tervről, a kutatási- fejlesztési-innovációs stratégiáról, képzési (szakképzési) programról, minőségfejlesztési programról,
e) minden olyan ügyben, amelyben a rektor vagy a dékán a testület véleményét kéri.


A Kari Tanács működése
A Kari Tanács munkaprogramja

18. §
(1) A Kari Tanács féléves munkaprogram alapján ülésezik (rendes ülés), mely az akadémiai év (tanév) időbeosztásához, valamint a Szenátus munkaprogramjához igazodik. A munkaprogramot félévenként előre kell elfogadni.
(2) A Kari Tanács munkaprogramját a Dékáni Tanács, a szervezeti egységek és az érdekképviseletek vezetőinek javaslata alapján, a dékán állítja össze és a Kari Tanács fogadja el.
(3) A munkaprogram összeállításánál figyelemmel kell lenni a rendszeresen visszatérő napirendek (kitüntetési javaslatok, egyetemi, főiskolai tanári felterjesztések stb.) éven belüli megfelelő ütemezésére. A Kari Tanács minden rendes ülésének állandó napirendjei:
a) személyi kérdések,
b) beszámolók a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A munkaprogramnak tartalmaznia kell az egyes ülések várható időpontját és az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok felsorolását.
(5) Az elfogadott munkaprogramtól indokolt esetben el lehet térni.


Az ülések előkészítése

19. §
(1) A munkaprogram alapján az egyes ülések napirendjét – a Dékáni Tanács javaslatainak figyelembe vételével – a dékán határozza meg.
(2) A Kari Tanács bármely tagjának vagy állandó meghívottjának joga van napirendi javaslatot tenni. Amennyiben a dékán a javaslatot az előterjesztést követő, illetve legkésőbb annak beérkezését követő második Kari Tanácsi ülésen nem tűzi napirendre, köteles a testületet megszavaztatni a napirendre tűzés kérdéséről. Amennyiben a napirendi javaslat valamely intézet tanácsától, illetve a Kari Tanács tagjai 1/3-ának írásbeli támogatásával érkezett, a javaslatot legkésőbb annak beérkezését követő második ülés napirendjére kell tűzni.
(3) A meghívót, az előterjesztéseket a személyi anyagokkal együtt a Kari Tanács tagjai és állandó meghívottai részére 5 nappal az ülés előtt elektronikus úton kell megküldeni. A meghívó kiküldése a Dékáni Hivatalvezető feladata. Az előterjesztések anyagát a személyi anyagok, a várhatóan zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a dékán által a Kar, az Egyetem gazdasági érdekeire tekintettel megjelölt előterjesztések kivételével az ülést megelőző 2 nappal a Dékáni Hivatalvezető a Kar belső levelező rendszerén köteles közzétenni. Mindazok az előterjesztések – a személyi anyagok kivételével –, amelyek a honlapon nem kerülnek közzétételre, a Kar dolgozói, hallgatói által a Kari Tanács ülését követően a Dékáni Hivatal vezetőjénél megtekinthetők.
(4) A Kari Tanács ülését a dékán, akadályoztatása esetén a dékán által kijelölt tanácstag vezeti.
(5) A Kari Tanácsot a dékán hívja össze:
(a) akadémiai évenként legalább 4 alkalommal
b) 15 napon belül, ha
ba) a Kari Tanács ülése határozatképtelen,
bb) a Kari Tanács tagjainak legalább egyharmada írásban kéri,
bc) az oktatók több mint egyharmada ezt írásban indítványozza,
bd) a Kar egy bizottsága azt írásban indítványozza,
be) a Intézeti Tanács indítványa alapján az intézetigazgató írásban kéri,
bf) a hallgatók legalább egyharmada ezt írásban kéri,
c) A Kari Tanács ünnepi alkalmakkor, évfordulók, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend tárgyalható.
(6) Rendkívüli esetben a Kari Tanács rövid úton, szóban is összehívható. A Kari Tanács rendkívüli ülését össze kell hívni a dékán, valamint a Kari Tanács tagjai 1/3-ának indítványára, ha azt rendkívüli, sürgős és halaszhatatlan ügy indokolja. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és a rendkívüli összehívás indokát. A Kari Tanács rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.


Az előterjesztések előkészítése

20. §
(1) A Kari Tanács üléseire szóló meghívót írásban - a napirendi pontok írásos anyagaival együtt - 5 munkanappal az ülés előtt meg kell küldeni a Kari Tanács tagjainak. Az előzetesen ki nem küldött anyagokat a testület nem köteles megtárgyalni. Az ülés előkészítése, a meghívók kiküldése a Dékáni Hivatal vezetőjének a feladata.
(2)Az előterjesztés előkészítéséért a tárgy, napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 8. napig kell elektronikus úton a Kari Tanács titkárának megküldeni. A Kari Tanács napirendjén csak a határozati javaslatot is tartalmazó írásbeli előterjesztés szerepelhet, a dékán azonban ez alól kivételt tehet. A dékán – indokolt esetben – az előterjesztő kérelmére a 8 napos határidőt lerövidítheti.
(3) Az előterjesztéshez szükség esetén csatolni kell a tárgyban érintett bizottság és a Dékáni Tanács írásos véleményét legkésőbb a Kari Tanács üléséig; ennek hiányában az előterjesztést le kell venni a napirendről. A bizottsági vélemények beszerzéséről a Dékáni Hivatalvezető gondoskodik.
(4) Ha a határozati javaslat szó szerinti átvételt tartalmaz hatályos jogszabályból vagy hatályos egyetemi szabályzatból, illetve felsőbb szerv (Szenátus, Országgyűlés, Kormány stb.) egyedi döntésén alapul, azt az adott szövegrésznél, a forrás pontos megjelölésével jelezni kell. Amennyiben a határozati javaslat korábbi döntés módosítására irányul, az előterjesztő az egységes szerkezetben foglalt anyagban egyértelmű kiemeléssel köteles megjelölni a módosításokat.


A Kari Tanács ülései

21 §
(1) A Kari Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Kari Tanács ülése nyilvános. Zárt ülést lehet tartani a dékán, vagy a Tanács tagjai egyharmadának javaslatára. Zárt ülést kell elrendelni a személyiségi jogokat (kinevezés, felmentés, fegyelmi felelősségre vonás), államtitkot, szolgálati titkot, szakmai és üzleti titkot érintő ügyek tárgyalásakor.
(2) A zárt ülésen csak a Kari Tanács tagjai, a Dékán által a részvételre felkért személyek, a jegyzőkönyvvezető és az ülés lebonyolításában résztvevő szakértők vehetnek részt.
(3) A zárt ülést követően a Dékán szükség szerint gondoskodik a nyilvánosság tájékoztatásáról. A zárt ülésen elhangzottakról kizárólag a Dékán vagy az általa megbízott személy jogosult harmadik személy számára tájékoztatást adni.
(4) A Dékán, illetve a levezető elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai és feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) határozatképesség megállapítása,
c) napirendi pontok elfogadtatása,
d) az ülés vezetése, szó megadása, megtagadása és megvonása,
e) tárgyra való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
f) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására vonatkozó javaslattétel,
g) új napirendi pont felvételére vonatkozó javaslattétel,
h) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására,
i) szavazat számláló bizottság felállítása,
j) nyílt és titkos szavazás elrendelése, eredményének megállapítása,
k) határozat kimondása,
l) a vita lezárása.
(5) A Kari Tanács működésével kapcsolatos ügyviteli és igazgatási feladatok ellátásáról a Dékáni Hivatalvezető gondoskodik.
(6) A dékáni hivatalvezető:
a) közreműködik a Kari Tanács üléseinek előkészítésében, véleményezésében,
b) előkészíti a Kari Tanács határozati javaslatait, szervezi a Kari tanácsi határozatok végrehajtását,
c) jogszabály-, illetve szabályzatértelmezési kérdésekben felvilágosítást ad a Kari Tanács tagjai részére.
(7) A Kari Tanács napirendjére a dékán tesz javaslatot, amit a testület fogad el az ülés kezdetén a határozatképesség megállapítását követően. A napirendre javaslatot tehet még a Kari Tanács valamely bizottsága, az oktatási-igazgatási szervezeti egységek vezetői, valamint a Kari Tanács tagjai 8 nappal az ülés megkezdése előtt.
(8) A Kari Tanács köteles napirendre tűzni:
a) a Tanács bizottságainak előterjesztését;
b) a dékán előterjesztését;
c) a Tanács tagjainak egyharmada által támogatott napirendi javaslatot;
d) a Hallgatói Önkormányzat előterjesztését.
(9) A Kari Tanács határozatot csak írásban beterjesztett határozati javaslat alapján hozhat.
(10) A Kari Tanács az előterjesztéseket köteles érdemben megtárgyalni. Ha az előterjesztést nem találja kellően megalapozottnak, határidő megjelölésével - esetleg iránymutatásokkal - ismételt előterjesztésre átadja vagy visszautalja az előterjesztőnek. Az előterjesztéshez való hozzászólások száma és időtartama a testület döntése alapján korlátozható.


A határozatképesség megállapítása és a napirend elfogadása

22. §
(1) Az ülés megnyitása után a dékán megállapítja a Kari Tanács határozatképességét. A Kari Tanács határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak 60%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén új ülést kell összehívni. Határozatképtelenség esetén a dékán az ülést elnapolja azzal, hogy egyúttal meghatározza az új ülés időpontját. Az új ülés időpontját 8 napon belüli időpontra kell kitűzni. A megismételt ülést változatlan napirenddel kell összehívni. A megismételt ülésnek is határozatképesnek kell lennie.
(2) Az egyéb napirendi javaslatok tárgyalásáról a Tanács az ülés megkezdésekor dönt. A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételére a Kari Tanács ülésén csak rendkívül indokolt esetben van lehetőség. A napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéről a Kari Tanács jelen levő tagjai 50%+ 1 fő szavazatával határoz.
(3) A határozatképesség megállapítása, valamint a napirendre való felvételre irányuló javaslat esetén, az arról való szavazás után a Kari Tanács dönt az ülés napirendjének elfogadásáról.


Napirend előtti felszólalások

23. §
(1) Az  első napirendi pont megtárgyalása előtt a dékán, a Kar önálló szervezeti egységeinek vezetői, valamint a Doktori Iskola, a Hallgatói Önkormányzat és a szakszervezetek  képviselői napirend előtti felszólalással élhetnek.
(2) Napirend előtti felszólalásnak akkor van helye, ha annak tárgya a Kar egészét vagy több szervezeti egységét érinti.
(3) A napirend előtti felszólalás nem kapcsolódhat napirendi ponthoz, illetve nem befolyásolhatja valamelyik napirendi pont megtárgyalását.
(4) Napirend előtti felszólalás esetén – a személyes érintettség esetét kivéve – nincs helye vitának vagy viszontválasznak, indokolt esetben azonban a dékán az elhangzottakkal kapcsolatban a Kari Tanácsot állásfoglalásra kérheti fel.
(5) A napirend előtti felszólalások időtartamát a dékán korlátozhatja.


Az egyes napirendi pontok vitája

24. §
(1) A napirendi pont vitája az előterjesztésen alapul, amelyhez az előterjesztő rövid szóbeli kiegészítést fűzhet.
(2) A napirendi pont vitája előtt a dékán ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatos dékáni tanácsi és bizottsági döntéseket.
(3) A szóbeli kiegészítés után a Kari Tanács tagjai először kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz. Érdemi hozzászólásokra csak a kérdések megválaszolása után kerülhet sor.


Határozathozatal

25. §
(1) Minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van. A határozathozatal a jelenlevők egyszerű többségével, általában nyílt szavazással történik, amely alatt az értendő, hogy az igen szavazatok száma több mint a nem és a tartózkodás szavatok számának összege. A Kari Tanács az e szabályzatban meghatározott különös esetekben minősített többséggel hoz határozatot (az igen szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat kétharmadát). Egy döntés akkor érvényes, ha az adott kérdésre a Kari Tanács tagjainak több mint fele érvényes szavazatot adott le.
Titkos szavazást kell tartani személyi ügyek esetén, illetőleg ha a szavazásra jogosultak legalább egyharmada ezt kéri. Az igen és a nem szavazatok egyenlősége esetén: nyílt szavazásnál a dékán szavazata dönt; titkos szavazás esetén új szavazást kell elrendelni.
(2) Kettőnél több lehetőség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Ha az első fordulóban nem kap többséget az egyik, a második fordulóban csak az első fordulóban két legtöbb szavazatot kapott lehetőség kerül újraszavazásra. Az eredménytelen szavazás ugyanazon az ülésen legfeljebb két ízben megismételhető.
(3) Az ülésen az előterjesztés tárgyalásakor módosító indítványt lehet előterjeszteni. A módosító indítvány lehet teljes-, rész-, vagy ügyrendi indítvány. Az előterjesztő a módosító indítvány befogadásáról dönt. Az elnök a vita lezárása és összefoglalása után a teljes módosító indítvány (oka)t teszi fel szavazásra, annak elfogadása esetén további döntésre nincs szükség. Több teljes módosító indítvány esetén azokat elhangzásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Ezt követően, vagy ennek hiányában a levezető elnök a módosító részindítványt – több részindítvány esetén részindítványokat, azok elhangzása sorrendjében – bocsátja szavazásra. Az elfogadott részindítványt az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni. A részindítvány elfogadásához ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a javaslat egésze megkíván. A részindítványról való szavazást követően a
Kari Tanács dönt az előterjesztés egészéről. Ügyrendi kérdésekben a Kari Tanács vita nélküli szavazást tart.
(4) Személyi kérdésekben a Kari Tanács tagjai hivatali pecséttel ellátott szavazólapot kapnak, amelyet kitöltés után a lezárt urnába kell bedobni. Egy íven több egymástól független személyi kérdésben is lehet szavazni. Ebben az esetben az íven belül az elkülönült szavazási kérdéseket jól láthatóan külön kell választani. Szavazni a jelölt neve mellett elhelyezett, tollal írt, két egymást keresztező vonallal lehet.
(5) Érvénytelen az a szavazólap, vagy szavazóív, amely nincs ellátva hivatalos bélyegzőlenyomattal, illetve az a szavazólap, vagy a szavazóívnek azon része, amely egynél, vagy valamely szabályzatban meghatározott számnál több szavazatot tartalmaz. Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) érvénytelen szavazólapon adtak le,
b) nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le.
(6) Személyi kérdésekben az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a leadott szavazatok több mint fele érvényes volt. Amennyiben nincs megválasztottnak tekinthető jelölt, a dékán kérheti a rektorválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazását.
(7) Személyi kérdésekben és egyéb titkos szavazás lebonyolításában szavazatszámláló bizottság működik közre, amelyet a Kari Tanács a tagjai sorából a dékán javaslata alapján esetenként választ.
(8) Előterjesztés napirendről való levételét a dékán, a napirendi pont levezető elnöke és az előterjesztő a határozathozatal megkezdéséig javasolhatja.
(9) Szabályzatmódosítás alkalmával a javaslat egyes részleteinek a módosítással való elfogadásán túl, szükséges a javaslat egészének Kari Tanácsi elfogadtatása (zárószavazás) is. A javaslat egészét az előterjesztő a zárószavazás előtt bármikor visszavonhatja.
(10) Kettő vagy több lehetőség közül való választás esetén a Kari Tanács minden tagja csak az egyik választási lehetőségre szavazhat igennel. A leadott szavazatokat ellenőrizni kell. Amennyiben a Kari Tanács tagja egynél több lehetőség tekintetében igennel szavazott, nyilatkoztatni kell, hogy melyik szavazatát tartja érvényesnek.
(11) Kettő vagy több lehetőség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Amennyiben az első fordulóban nem dőlt el a kérdés, a második fordulóban X-választandó esetén az az X-1 lehetőség kerül szavazásra, amely az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A szavazás legfeljebb addig ismételhető, amíg egy szavazásra bocsátott kérdés marad.
(12) Szavazás közben hozzászólni, a szavazást indokolni tilos.
(13) Határozathozatal rendkívüli, sürgős helyzetben, nyilvános szavazással eldönthető ügyekben elektronikus úton is történhet, melyet a dékánnál bármely Kari Tanács tag kezdeményezhet. Elektronikus szavazást a dékán (akadályoztatása esetén az általa megbízott Kari Tanács elnök) rendelhet el. Elektronikus úton történő szavazás nem történhet költségvetésről, beszámolóról, fejlesztésről, személyi ügyekről és minden minősített többségű határozatot igénylő kérdésről.
(14) Elektronikus szavazás esetén, a Dékáni Hivatalvezető a válaszadási határidő megadásával, minden szavazásra jogosultnak írásban, elektronikus formában megküldi a határozati javaslatot a Kari Tanács tagokkal előre regisztráltatott e-mail címre, melynek jogbiztonságáért a Kari Tanács tag vállal felelősséget. A határozathozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a határozat szó szerinti szövegét, a nem szavazók nevét fel kell tüntetni és azt ki kell küldeni a Kari Tanács tagoknak.
(15) Az elektronikus úton elfogadott határozatot a következő Kari Tanácson kell aláírnia minden tagnak, aki az elektronikus szavazásban részt vett.
(16) A Tanács összes szavazati jogú tagjai 2/3-os többségének egyetértő szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
a) a kari SZMSZ elfogadása, módosítása,
b) a kari fejlesztési és szervezési koncepciók meghatározása,
c) a dékán visszahívásának kezdeményezése,
d) a kari költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadása,
e) oktatási szervezeti egységek létesítésének, megszüntetésének és átszervezésének a kezdeményezése.


Kérdés

26. §
(1) Az utolsó írásban előterjesztett napirendi pont tárgyalásának lezárása után, a Kar bármely polgára kérdést intézhet a Kar vezetőihez, a Kari Tanács tagjaihoz, a kari bizottságok megjelent elnökeihez és a szakszervezetek képviselőjéhez.
(2) A kérdés címzettje azonnal, vagy ha a kérdés azonnali megválaszolása nem lehetséges, 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásban adott válasz tartalmáról a kérdés címzettje a Kari Tanácsot a következő ülésén tájékoztatni köteles.
(3) Amennyiben a kérdést a testület ülése előtt legalább 8 nappal korábban megküldik a címzettnek, akkor arra az ülésen válaszolni köteles.


Jegyzőkönyvezés

27. §
(1) A Kari Tanács üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, három példányban.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés időpontját és helyét,
b) a jelenlévők nevét,
c) az ülés menetének a leírását,
d) napirendi pontonként a napirendek tárgyát, a felszólalások, hozzászólások, kérdések és a válaszok rövid tartalmi összefoglalását,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) a nyílt és a titkos szavazások eredményét, valamint
g) a határozathozatal módját, az elfogadott határozatok szó szerinti szövegét.
A határozatokat az ülés napjának megjelölésével, folyamatos sorszámmal kell jelölni (pl. KT 1/2007.(01.01.) sz. határozat). A Kari tanácsi határozatokat naptári évenként újrakezdődően kell számozni.
(3) Az írásbeli előterjesztéseket, valamint az egyéb írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza.
(4) A Kari Tanács bármely tagja kérheti, hogy a saját vagy más felszólalását (hozzászólását, kérdését) vagy annak egy részét szó szerint jegyzőkönyvezzék.
(5) A jegyzőkönyv vezetését a dékán által megbízott személy végzi. A jegyzőkönyvet a dékán, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint két tanácstag írja alá.
(6) A határozatok kari honlapon történő közzétételéről a Dékáni Hivatal vezetője gondoskodik, legkésőbb a Kari Tanács ülését követő ötödik munkanapig, melyek a Kar alkalmazottai és hallgatói számára nyilvánosak, a zárt ülésen hozott döntések kivételével.
(7) A Kari Tanács határozatai nyilvánosak (kivéve a személyiségi jogot érinto, az államtitkot, a szolgálati titkot, a szakmai és üzleti titkot érinto határozatokat). A határozatokat a Dékáni Hivatal vezetője és a dékán hitelesíti.


Bizottságok, tanácsadó testületek
Kari Tanács bizottságai

28. §
(1) A Kari Tanács egyes feladatainak ellátására, döntéseinek, véleményeinek és javaslatainak előkészítésére, egyes döntési jogainak átruházott hatáskörben való gyakorlására, állandó és ideiglenes szakmai bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok megalakításáról, összetételéről és fő feladatairól a Kari Tanács dönt. Az állandó bizottságot létrehozó Kari tanácsi döntés – amely tartalmazza a bizottság összetételét, a választás és visszahívás módját, a bizottság működésére vonatkozó egyéb előírásokat –, a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési jogkörét, a bizottság alakuló ülését követő Kari Tanácsi ülésen a bizottsági elnökök előterjesztésére külön kell elfogadni.
(3) A bizottságokban a hallgatók képviseletét biztosítani kell. 50%-os hallgatói képviseletet kell biztosítani a tanulmányi, vizsga- és szociális ügyek intézésére létrehozott bizottságokban.
(4) A tagokat a bizottságokat létrehozó Kari tanácsi döntésben meghatározott módon delegálhatják:
a) a dékán,
b) intézet esetében: az intézetigazgató vagy az Intézeti Tanács az intézet szervezeti és működési szabályzata szerint,
c) hallgatók esetében a kari HÖK Küldöttgyűlése.
(5) A delegáló jogosult indoklás nélkül visszahívni a delegált személyt és helyette mást delegálni, kivéve a Diákjuttatási Bizottság és a Pályázati Ösztöndíjbizottság esetén, ahol a Térítési és Juttatási Szabályzat 6. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni. A döntésről a Kari Tanács tagjait a visszahívást követő tanácsülésen kell tájékoztatni.
(6) A bizottságok - tagjaik közül - maguk választják meg elnöküket.
(7) A bizottságok adminisztratív teendőit a bizottság titkára látja el. A titkárt a bizottság elnöke javaslatára a dékán bízza meg.
(8) Az állandó bizottság évente legalább kétszer ülésezik. A dékán további ülések tartását is elrendelheti. Az ülést össze kell hívni a Kari Tanács ülését megelőző két héten belül, amennyiben a Kari Tanács napirendjén a bizottság hatáskörét érintő kérdés is szerepel.
(9) A Kari Tanács dönthet ideiglenes bizottság megalakításáról, feladatáról és összetételéről. Ilyen esetben a bizottság működésének időtartamát és feladatát is meg kell határozni. Az ideiglenes bizottság működésének rendjét a bizottság elnöke határozza meg.
(10) A Kari Tanács mandátumának lejártát követően a Kari Tanács állandó bizottságai az új Kari Tanács alakuló üléséig látják el feladataikat.
(11) A Kar állandó bizottságainak felsorolását, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működését e szabályzat melléklete tartalmazza.
(12) Az állandó kari bizottságok megbízatása az őket létrehozó Kari Tanács megbízatásának lejártát követő első Kari Tanács üléséig tart. A megbízatásuk időtartama alatt elvégzett munkájukról, az új Kari Tanács megválasztását követő első Kari Tanácson a kari bizottságok írásban beszámolót terjesztenek a Kari Tanács elé. A Kari Tanács továbbá dönt új kari bizottságok felállításáról vagy a régiek továbbműködéséről, feladataikról, létszámukról, összetételükről. A megválasztott kari bizottságok- a Kari Tanács megválasztását követő második Kari Tanácson- elfogadásra a Kari Tanács elé terjesztik ügyrendjüket.
(13) Az állandó kari bizottságok tevékenységükről évente írásban beszámolnak a tanév utolsó ülésén a Kari Tanácsnak.
(14) Az állandó bizottságok:
a) összetételéről és nem hallgató tagjai megbízásáról és visszahívásáról a Dékán előterjesztésére a Kari Tanács dönt,
b) hallgató tagjait a kari hallgatói részönkormányzat delegálja,
c) munka- és ülésrendjét a bizottság maga határozza meg,
d) elnökén keresztül folyamatos munkakapcsolatot tart a területért felelős kari vezetővel.