Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

jubilogo3

  

Képzési és Kimeneti Követelmények

 
 
 
Tárgyalkotás szak, kerámiatervezés szakirány
 

Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik birtokában képesek megoldani a kerámiatervezés szakterületén felmerülő kézműves és ipari tervezési feladatokat. Felkészültségük alapján a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni. Képesek az egyedi, a kis- és nagyszériás tárgyak tervezésére, megvalósítására. Tervezőmunkájukat önállóan végezik, de más hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is alkotnak. Felelősséget éreznek a vizuális és különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelme és a tárgykultúra fejlesztése iránt a környezet megóvásának figyelembevételével. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
 
   
 

   
 

Kerámiatervezés Mesterképzési Szak

 


A képzés célja olyan szobrászati tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására. A végzettek ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. A vizuális kommunikáció terén alkotó olyan szobrászművészek, akik korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles szobrászművész

 


részletek

   
 

   
 

Alkotóművészet És Muzikológia Alapképzési Szak (Elektronikus Zenei Médiamuvészet Szakirány)

 

Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneszerzői vagy elméleti tudományos teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak vállalni, és aktívan részt venni a zenei köztudat formálásában. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

 


részletek

   
 

   
 

Grafikusművész Mesterképzési Szak Egységes, Osztatlan Képzés

 


A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan, a szakiránynak megfelelő grafikusművészek képzése, akik a rajzi alapozásra épülő grafikai műfajok terén alkotóművészeti tevékenység végzésére alkalmasak. Ismerik a művészeti hagyományok és a kortárs művészet kiemelkedő alkotásait. A végzettek ismerik az egyetemes grafika kifejezési eszközeit és lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat és technikákat. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (DLA) képzés keretében történő folytatásához. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles szobrászművész

 

részletek

   
 

   
 

Design- és vizuálisművészet- tanár

 

 

A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, felnőttképzésben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben, a tágan értelmezett vizuális kultúra: iparművészeti, építőművészeti, film-és videóművészeti, képzőművészeti, valamint multimédia képzési ág szakmai tárgyainak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

 

részletek

   
   
 

   
   
     
 
Tárgyalkotás alapképzési szak követelményei:
 
 
1. Az alapképzési szak megnevezése: tárgyalkotás (Object Design)
 
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
- a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
- kerámiatervező
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
- Ceramic Designer
- választható szakirányok: kerámiatervezés
 
 
3. Képzési terület: művészet
 
 
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
 
 
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
 
 
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215
 
 
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kézműves szakemberek képzése, akik a tárgyalkotás területein a tradicionális mesterségbeli tudásukat a kortárs tervezői, progresszív kézműves szemlélettel ötvözve képesek egyedi és manufakturális körülmények között többszörözhető, sorozat-gyártható tárgyak, alkotások tervezésére, valamint képesek azok elkészítésére. Szakmai felkészültségük lehetővé teszi számukra, hogy kreatívan reagáljanak a kultúra, a társadalom, a piacgazdaság és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
 
 
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
 
7.1.1. A kézműves szakember
 
a) tudása
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok tágabb művészeti és kulturális kontextusáról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
- Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről.
- Általános tájékozottsággal rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
- Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
- Magas szintű vizuális, esztétikai, formai és manuális érzékkel rendelkezik.
- Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
- Behatóan ismeri a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet, és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
 
b) képességei
- A tárgyalkotás során rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
- A korábban megszerzett tudást és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és tárgyalkotó tevékenysége során ezeket mozgósítja.
- Tárgyalkotó munkája megalapozásához önállóan végzi az adat- és forrásgyűjtést, ezek eredetiségének meghatározását, szakmai relevanciájuk mérlegelését, elemzését, szintetizálását, kritikai kezelését.
- Tárgyalkotó tevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
- Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
- Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
- Tárgyalkotó munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
- Tárgyalkotó tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
- Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
- Betartja a tárgyalkotás etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
 
c) attitűdje
- Nyitott és érdeklődő a tradicionális kézműves és új tárgyalkotáshoz kapcsolódó ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
- Tárgyalkotó munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv jellemzi.
- Tárgyalkotó munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
- Tárgyalkotó tevékenységét minőség- és értékorientált szemlélet jellemzi.
- Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
- Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
- A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
 
d) autonómiája és felelőssége
- Tárgyalkotó szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
- Tárgyalkotó tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
- Vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamatot konzekvensen viszi végig, megérti az alapvető projektvezetői döntéseket, és kreatívan közreműködik a tárgyalkotó folyamatban.
- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt tárgyalkotó projektek kialakításában vagy formálásában.
- Saját tárgyalkotói tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
- Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy tárgyalkotó közösségbe és ahhoz kapcsolódó szakmai normarendszerbe illeszkedik.
- Felismeri tárgyalkotó tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
- Tárgyalkotó munkáját egészségtudatosan és környezettudatosan végzi.
 
 
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
 
7.1.2.1. Kerámiatervezés szakirányon továbbá a kerámiatervező
 
a) tudása
- Jártas a kerámiatervezéshez kapcsolódó tervezési és alkotói módszertanban, érti a tervezési, alkotási folyamat egyes fázisait, összefüggéseit, és rendszerét, valamint azt, hogy ezek hogyan realizálódnak saját alkotói és tervezői tevékenységében.
- Általános ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezéshez kapcsolódó alkalmazott tradicionális, klasszikus és innovatív anyagokról.
- Általános ismeretekkel rendelkezik a kerámiatervezésben használt kézműves, manufakturális és ipari eszközökről, technikákról, tisztában van a kerámiatervezés főbb technológiai, anyagmanipulációs, gyártási, előállítási folyamataival és a tevékenységek végzésének körülményeivel.
 
b) képességei
- Kerámiatervezőként vezetett vagy felügyelt helyzetben az alkotó és tervezési folyamatot konzekvensen viszi végig, alapvető alkotó és tervezési döntéseket hoz meg, és originális alkotásokat hoz létre.
- Kerámiatervező tevékenysége során kiválasztja, alkalmazza a megfelelő kézműves, manufakturális és ipari eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához.
- Kerámiatervezőként elkülöníti a design és a művészet területein belül a speciálisan kerámiatervezéshez tartozó szakmai lehetőségeket és igényeket.
 
c) attitűdje
- A kerámiatervezés során az anyaggal való közvetlen kapcsolat, a fizikai megvalósítás, a manualitásra való igény jellemzi.
- Kritikai megértéssel viszonyul a kerámiatervezés történeti és kortárs eredményeihez, gyakorlataihoz, folyamataihoz és diskurzusaihoz.
- Kerámiatervezőként a környezetünkben egy időben megjelenő történeti tárgyakhoz korszerű, de harmonikusan illeszkedő tárgyi világot keres, tervez.
 
d) autonómiája és felelőssége
- Szakmai orientációja kialakult.
- Személyéhez köthető, egyéni kerámiatervező karakteréhez szükséges alkotói, tervezői autonómiáért képes küzdeni és kiállni.
- Kerámiatervezőként felelősséget érez a vizuális és különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelmére, a tárgykultúra fejlesztésére, a környezet megóvásának figyelembevételével.
 
 
8. Az alapképzés jellemzői
 
8.1. Szakmai jellemzők
 
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditekkel együtt
- tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok tervezési és kutatási stúdiumai 30-70 kredit;
- tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok gyakorlati ismeretei 20-40 kredit;
- tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok szakelméleti stúdiumai 6-16 kredit;
- vizuális, művészeti ábrázolási és kommunikációs stúdiumok 30-60 kredit;
- elméleti stúdiumok (iparművészet- design- és művészettörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudományok, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikáció, könyvtár és információtudomány) 20-40 kredit;
- kapcsolódó társszakmák ismeretei 2-16 kredit.
 
8.1.2. A szakirány művészeti ágai, szakterületei, kreditaránya:
A szakirány specifikus ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
- kerámiatervezés szakirány:
kerámiatervezés és kutatás, kerámiatervezési szakelmélet, kerámiatervező szakági ismeretek és gyakorlat, külsős helyszínen (üzemekben, gyárakban, tervezőintézetekben, nemzetközi kerámiastúdiókban) végzett két hetes gyakorlati képzés,
 
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
 
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.

   
       
 

   
   
     
 

Kerámiatervezés Mesterszak képzési és kimeneti követelményei

 

1. A mesterszak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramics Design)

 

2. A mesterszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
• végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
• szakképzettség: okleveles kerámiatervező művész
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramics Designer

 

3. Képzési terület: művészeti képzési terület, iparművészeti képzési ág

 

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az iparművészet képzési ágon a kerámiatervezés alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti, valamint a művészetközvetítés képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

 

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

 

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 44-70 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 65%.

 

7. A mesterszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik széleskörű kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik alapján képesek megoldani a kerámiaművészet szakterületén felmerülő kézműves és ipari tervezésű, illetve megvalósítású művészi feladatokat. További cél, hogy a szakképzettséget szerzett hallgatók a munkaerő-piacon közvetlenül is hasznosítható ismereteik és készségeik birtokában képesek legyenek egyedi, újszerű, eredeti, kis- és nagyszériás művészi tárgyak tervezésére, megvalósítására, és felkészültségük birtokában a művészet területén a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni. Tervező munkájukat önállóan, de más hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is képesek legyenek végezni, valamint felelősséget érezzenek a vizuális és különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelmére, a tárgykultúra fejlesztésére a környezet megóvásának figyelembe vételével.
Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
• a kerámiaművészet szakterületi ismereteit,
• a művészeti, szakmai problémák ipari, gazdasági, kulturális és társadalmi elemzéséhez szükséges módszereket,
• a problémák összefüggésekben való értelmezésére szolgáló módszereket, a problémamegoldás technikát, és az alkalmazási területeit,
• a kerámiaművészet területei mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges információk beszerzésének eljárásait,
• a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát a kerámiaművészet szakterületein az alkotások, termékek elemzésében és értékelésében,
va design különböző elméleteiben való eligazodás és önálló elméleti munka követelményeit,
• más művészeti területek műfaji sajátosságait.

b) A mesterszakon végzettek alkalmasak:
• a tervezési témák és feladatok tárgyi világ rendszerének összefüggésében történő értelmezésére,
• az elméleti és gyakorlati megoldások önállóan megfogalmazására,
• a szakmai problémák megoldásához szükséges tervezői lépések meghatározására,
• újszerű, eredeti, akár szokatlan megoldások keresésére,
• kerámiatervek készítésére,
• terveik szakmailag magas szintű és önálló megvalósítására, illetve a kivitelezés irányítására,
• terveik magas szintű vizuális és verbális prezentációjára és kommunikációjára,
• olyan csoportmunkára, melyben egyéni vagy közösségi célok valósulnak meg.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
• a kerámiaművészet szakterületein az alkotások, termékek elemzésére és értékelésére, valamint a design különböző elméleteiben való eligazodásra és önálló elméleti munkára való készség,
• együttműködési készség,
• probléma felismerő és -megoldó készség,
• a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlása,
• döntéshozatali készség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
• a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képesség,
• elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
• saját tevékenységük kritikus értékelésének képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,
• jó kommunikációs készség,
• prezentációs készség,
• etikai érzék,
• olyan felismerő képesség, mely által a lokális és nemzetközi kultúra szövedékét egyéni, művészi értékekkel képesek gazdagítani.

 

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8-12 kredit művészetpszichológia, tervezési alapismeretek, terméktervezés.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit
általános művészeti modul: vizuális kommunikáció, kulturális antropológia, művészetszociológia,
szakmai modul: terméktervezés, kerámia technikák, kortárs kerámiaművészet.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 64-90 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 44-70 kredit
• tervezési, szakági és szakelméleti ismeretek: terméktervezés, stúdiókerámia, szilikátplasztika, team munka, sokszorosító eljárások, laborgyakorlat, kerámia technikák, prezentációs ismeretek (30-40 kredit),
• általános elméleti ismeretek: design elméletek, társadalom- és gazdaságtudományi ismeretek (4-8 kredit),
• további szabadon választható szakmai ismeretek: stúdió porcelán, nyílt lángú égetések, rajzi-vagy plasztikai műterem (8-12 kredit),
• szakmai gyakorlat (2-10 kredit), diplomamunka: 20 kredit.

 

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat a hallgatók által külső helyszínen (üzemekben, gyárakban, tervező intézetekben, nemzetközi kerámia stúdiókban) végzett gyakorlat, melynek időtartama 2-3 hét.

 

10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

 

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a következő ismeretkörökből: rajz, mintázás, kerámia technológia, tervezési gyakorlatok.
A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

   
       
 

   
   
   
 

Alkotóművészet És Muzikológia Alapképzési Szak képzési és kimeneti követelményei
(Elektronikus Zenei Médiaművészet Szakirány)

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia (Musical Creative Arts and Musicology)

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
• végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
• szakképzettség:
a) zeneszerző
b) jazz-zeneszerző
c) muzikológus
d) zeneteoretikus
e) zenei asszisztens
f) elektronikus zenei médiaasszisztens
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
g) Composer
h) Jazz Composer
i) Musicologist
j) Music Theoretician
k) Music Assistant
l) Electronic Music Assistant
• választható szakirányok: zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, elektronikus zenei médiaművészet (Composition, Jazz Composition, Musicology, Music Theory, General Studies in Music, Electronic Music Media Art)

 

3. Képzési terület: művészet

 

4. Képzési ág: zeneművészet

 

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit
6.2. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 65 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 6 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit.

 

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneszerzői vagy elméleti tudományos teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak vállalni, és aktívan részt venni a zenei köztudat formálásában. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:
• a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges általános elméleti és történeti zenei anyag,
• a zenei szerkezet mélyebb megértését szolgáló átfogó zeneelméleti, ellenponttani, zenetörténeti, elemző stúdiumok,
• egyszerűbb zeneszerzési, elméleti feladatok megoldásához (pl. hangszerelés, continuo-játék, tudományos adatgyűjtés, irodalomfeldolgozás, műelemzés) szükséges ismeretanyag,
• zeneirodalmi ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
• zeneművek önálló értékelésére,
• saját környezetükben egyszerűbb zeneszerzési, harmonizálási, hangszerelési vagy elméleti feladatok megoldására,
• asszisztensként történő közreműködésre,
• zenei együttesekben, kortárs-zenei formációkban, zenekarokban és énekkarokban, valamint a művelődés intézményeiben a zene értelmezésére és közvetítésére,
• a zene ismeretét és szeretetét szóban, írásban, hangszeren, énekkel terjeszteni,
• zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő művészi szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani,
• a zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet vállalni,
• a zenei köztudat formálásában részt venni;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
• zeneművészeti alkotás megértésének képessége,
• jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség,
• kiművelt zenei ízlés,
• a saját tevékenységük megítélésének képessége,
• az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,
• minőség- és felelősségtudat,
• jó együttműködő és kommunikációs képességek.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
• alapozó ismeretek: 20-30 kredit
filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet, népzene, műismeret (hangverseny tapasztalat), akusztika
• szakmai törzsanyag: 115-153 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit
zeneelmélet, szolfézs, ellenponttan, zongora, partitúra olvasás-transzponálás, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat, zenekar-/kórusszolgálat, hallásfejlesztés, zenei informatika és médiaismeretek, pszichoakusztika, elektronikus zenei lejegyzés, előadói gyakorlat;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 65-70 kredit
elektronikus zenei médiaművészet szakirány: elektronikus és számítógépes zeneszerzői technikák, zeneszerzői technikák, elektronikus zenei stílusgyakorlatok, elektronikus és kortárs zenei stílus- és repertoárismeret, hangszintézis- és analízis, betanítás, előadói gyakorlat, műbírálat;

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10-23 kredit.
A tanári mesterképzési szak választása esetén ezen ismeretek terhére biztosított a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modul, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

 

9. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

   
 

   
   
 

Grafikusművész Mesterképzési Szak Egységes, Osztatlan Képzés

 

 

1. A mesterképzési szak megnevezése: grafikusművész (Graphic Arts)

 

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
• végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
• szakképzettség: okleveles grafikusművész
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Artist
• választható szakirányok: képgrafika, tervezőgrafika (Graphic Art, Graphic Design)

 

3. Képzési terület: művészet, képzőművészet

 

4. Képzési idő félévekben: 10 félév

 

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 300 kredit
5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 70-80 kredit
5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 160-190 kredit
5.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 20 kredit
5.4. A diplomamunkához rendelhető kreditek száma: 42 kredit
5.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.

 

 

6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan, a szakiránynak megfelelő grafikusművészek képzése, akik a rajzi alapozásra épülő grafikai műfajok terén alkotóművészeti tevékenység végzésére alkalmasak. Ismerik a művészeti hagyományok és a kortárs művészet kiemelkedő alkotásait. A végzettek ismerik az egyetemes grafika kifejezési eszközeit és lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat és technikákat. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (DLA) képzés keretében történő folytatásához.
a) a mesterképzési szakon végzettek ismerik:
• a korszerű és a klasszikus alapokra épített technikai készségek mesterségbeli és esztétikai elemeit,
• térábrázolás elméletét és gyakorlatát,
• a grafikai technikákkal, a nyomtatással, különböző anyagokkal elérhető hatásokat,
• az egyetemes grafika kifejezési eszközeit, lehetőségeit,
• a művészi- és tervezőgrafikában használható anyagokat és technikákat,
• a hagyományos és a legújabb sokszorosító eljárásokat.

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
• a képgrafika és a tervezőgrafika területén végzett alkotó tevékenység végzésére,
• egyéni invenciók alapján, különféle műfajvariációkra épülő grafikai sorozatok, szabad grafikák, könyvillusztrációk elkészítésére,
• a hagyományos sokszorosító eljárások (magas-, mély-, síknyomó műfajok) mellett az alkotó munkában használatos új technikai médiumok magas színvonalú alkalmazására,
• a tervezőgrafika szakirány területén felmerülő feladatok – plakáttervezés, arculattervezés, tipográfia, kiadványtervezés, honlaptervezés, illusztráció, alkalmazott fotográfia - sikeres és felelősségteljes megoldására,
• a grafika kifejezési eszközeinek felhasználásával grafikai produktumok létrehozására,
• magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére.

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
• kiemelkedő rajzkészség,
• szorgalom,
• kreativitás, rugalmasság, autonómia,
• szuverén látásmód,
• probléma felismerő és megoldó készség,
• intuíció és módszeresség,
• tanulási készség és jó memória,
• információ feldolgozási képesség,
• művészi ambíció,
• elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
• önálló ítélőképesség,
• rendszerező kritikai érzék,
• környezettel szembeni érzékenység,
• kifinomult térlátás,
• a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás.

 

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 70-80 kredit
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [művészeti anatómia és térábrázolás, (általános)művészettörténet, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, irodalom, valamint munkavédelem;
7.2. Szakmai törzsanyag: 160-190 kredit
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétika-művészetelmélet, grafika történet, betűismeret, tervezőgrafika elméleti vonatkozásai, grafikai technikák, komplex tervezőgrafikai gyakorlat, kortársművészet, építészet.

 

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A kötelező nyári művésztelepi gyakorlat időtartama: 60 óra.

 

9. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

   
 

   
 

Design- és vizuálisművészet- tanár

 

A szakképzettség képzési és kimeneti követelményeit (szakmai KKK) tartalmazó leírás (A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 5. sz. melléklete)  
Ipar-, építő-, film- és videóművészet, multimédia szakmai terület
Design- és vizuálisművészet- tanár


1. Az  1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
magyar nyelvű megjelölése: okleveles design- és vizuálisművészet- tanár
angol nyelvű megjelölése: teacher of Art and Design


2. A 3. § (3) bekezdésében foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.3. és 4.2.3. pontjára     figyelemmel,     nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben a képzési idő 2 félév.


3. A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás     szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, felnőttképzésben,     továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben, a tágan     értelmezett vizuális kultúra: iparművészeti, építőművészeti, film-és videóművészeti,     képzőművészeti, valamint multimédia képzési ág szakmai tárgyainak tanítására, az iskola     pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok     végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való     folytatására történő felkészítése.

 

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c)pontja tekintetében: a 2. mellékletben     meghatározott tudás, készség, képesség;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

4.2.1. A design-és vizuálisművészet-tanár szakterületi tudása, készségei, képességei
a tanult művészeti ismeretek átadásának képessége;
jó együttműködő és kommunikációs képesség;  
tervezői gyakorlat (műhely, tervezés);
általános gyakorlati ismeretek (szabadkézi rajz, festés, mintázás, formatan, színtan, műtermi munka).

 

4.2.2. A design-és vizuálisművészet-tanárszakon a szakterületi ismeretek:
A szakterületi ismeret a művészeti képzési terület tágan értelmezett vizuális kultúra a tanári szaknak megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó iparművészeti, építőművészeti, film-és videóművészeti,     képzőművészeti, valamint a multimédia képzési ág mesterképzési szakjainak tudását foglalja magába:
az emberi környezet, a design, a közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottsága;
a vizuális alkotó-és befogadóképességek fejlődése (gyermekrajz-fejlődés);
a képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, a képi látásmód elmélete, valamint gyakorlati alkalmazása; a konkrét és fogalmi gondolkodás, cselekvés     kapcsolata;
a kreativitás jelentősége és fejlesztési lehetőségei, módszerei (a vizuális alkotó- és tervező tevékenységeken keresztül);
a látvány érzelmeket keltő szerepe, az érzelmi intelligencia kifejlesztésében betöltött szerepe;
a vizuális kultúra különböző megnyilvánulási formái;
a design és a vizuális művészetek vizuális kultúrán belüli helye, szerepe, egymáshoz való viszonya; az egyes vizuális művészeti ágak sajátosságai;
a design és a vizuális művészetek, mint az emberi megismerés, illetve kifejezés egyik     módja;
a művészet, mint az egyik legkomplexebb vizuális üzenet és az értékközvetítés eszköze; a művészeti ágak határainak átjárhatóságáról való tudás;
a kultúra hagyományos és mai értékei;
a műelemző, tárgyelemző módszerek, a funkció, a tartalom és a forma összefüggése;
a látás, az ábrázolás és a vizuális kifejezés szerepe az emberi kommunikációban;
a vizualitásnak az önismeretben, az identitás kialakításában és az önkifejezésben
    betöltött szerepe;
a fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a design, a városi környezet értő használatához;
az életmód, az emberi igények szerepe a környezetalakításban és -használatban;
a társadalmi és gazdasági lehetőségek, valamint a technikai adottságok szerepe a     környezetalakításban és -használatban;
a tárgy-és környezetalakítók, illetve a tárgyakat és a környezetet használók felelőssége a társadalommal, a kulturális és a természeti környezettel szemben;
szakelmélet (szaktörténet, szakesztétika, szakos műszaki ismeretek, szakos kereskedelmi ismeretek, tervezéselmélet, designelmélet);
általános elméleti ismeretek (művészettörténeti, társadalomtudományi, filozófiai és kommunikációs ismeretek).


5. A design- és vizuálisművészet-tanársajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
Az adott, a nem tanári, mesterfokozatot adó szakképzettségeknek megfelelő, konkrét     design- és vizuális művészeti szakterület sajátos szakmai, valamint tantárgy-pedagógiai ismeretei.
A kreatív problémamegoldás módszerei.
A mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása.
A művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési- oktatási feladatainak, valamint a korszerű kutatások fényében.
A művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a design- és a vizuális művészetek oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei. A művészettel nevelés lehetőségeinek alkalmazása, különös tekintettel a hátránnyal küzdő tanulókra (hátránykompenzáció, önbizalom-fejlesztés).
Felkészülés a tehetséggondozásra, a tanulók professzionális művészi, vizuális művészi és művészetelméleti pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának, feladataira.