Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

jubilogo3

  

Képzési és Kimeneti Követelmények

 

 
 
 
Festőművész osztatlan mesterképzés

 

A képzés célja olyan festőművészi tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett festészeti ismereteik, szuverén látásmód és az önkifejezés készségének birtokában autonóm festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak. A végzettek ismerik az egyetemes festészet kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles festőművész

 

részletek

 
 
 


 
 
 

Szobrászművész osztatlan mesterképzés

 

A képzés célja olyan szobrászati tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására. A végzettek ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. A vizuális kommunikáció terén alkotó olyan szobrászművészek, akik korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles szobrászművész

 

részletek

 
 
 


 
 
 
Képzőművész tanár
 
A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, felnőttképzésben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben a képzőművészeti szakmai tárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
 
 
 
 


 
 
 
 
Festőművész mesterszak, egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei

 

1. A mesterszak megnevezése: festőművész (Painting)

2. A mesterszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
szakképzettség: okleveles festőművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Painter

3. Képzési terület: művészet, képzőművészet

4. Képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 70-80 kredit

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 160-190 kredit

5.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 20 kredit

5.4. A diplomamunkához rendelhető kreditérték: 42 kredit

5.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.

6. A mesterszak képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan festőművészi tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett festészeti ismereteik, szuverén látásmód és az önkifejezés készségének birtokában autonóm festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak. A végzettek ismerik az egyetemes festészet kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterszakon végzettek ismerik:
történeti ábrázolási technikákat,
különböző térábrázolási módszerek történetét, elméletét, gyakorlatát,
a festészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat,
az egyetemes festészet kifejezési eszközeit, lehetőségeit,
a festészetben használható anyagokat és technikákat;

b) A mesterszakon végzettek alkalmasak:
a festészet területén alkotó tevékenység végzésére,
eltérő technikák (papír, fa, fém, fotó alapozás, vizes és olaj bázisú vegyestechnikák, kollázs, montázs, applikációs és mediális technikák, történeti festészeti eljárások és módszerek) alkotó jellegű alkalmazására,
magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
kreativitás, rugalmasság, autonómia,
intuíció és módszeresség,
elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,
szuverén látásmód és az autonóm művészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen sajátos szemlélet,
összehasonlító, rendszerező kritikai érzék,
önálló ítélőképesség,
kifinomult arányérzék,
kognitív, kísérletező hozzáállás,
esztétikai érzék,
kifinomult térlátás,
jó kézügyesség.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 70-80 kredit
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [festészeti technikák, művészeti anatómia és térábrázolás, (általános)művészettörténet, színtan, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, irodalom és zene, valamint munkavédelem.

7.2. Szakmai törzsanyag: 160-190 kredit
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétika-művészetelmélet, művészetpszichológia, kortársművészet, fotó, film, építészet, társművészetek (szobrászat, grafika).

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A kötelező nyári művésztelepi gyakorlat időtartama: 60 óra.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

   
 

   
 
 

Szobrászművész mesterszak, egységes, osztatlan képzés képesítési és kimeneti követelményei

 

1. A mesterszak megnevezése: szobrászművész (Sculpture)

2. A mesterszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
szakképzettség: okleveles szobrászművész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sculptor

3. Képzési terület: művészet, képzőművészet

4. Képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 70-80 kredit
5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 160-190 kredit
5.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 20 kredit
5.4. A diplomamunkához rendelhető kreditérték: 42 kredit
5.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.

6. A mesterszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szobrászati tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására. A végzettek ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. A vizuális kommunikáció terén alkotó olyan szobrászművészek, akik korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterszakon végzettek ismerik:
a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat,
a korszerű és a klasszikus alapokra épített technikai készségek mesterségbeli és esztétikai elemeit,
a térplasztika, kisplasztika, relief, érem, plakett kivitelezési technikáit,
a gipsz, terrakotta, fa, kő, fém öntési és domborítási módszereit,
az elektronikus többdimenziós tervezési és installálási módszereket,
a szobrászati tér- és környezetszervezési, építészeti, díszítőművészeti eljárásokat.

b) A mesterszakon végzettek alkalmasak:
a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igények elemzésére,
szobrászati tervező és kivitelező munka végzésére,
magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
kreativitás, rugalmasság, autonómia,
esztétikai érzék,
intuíció és módszeresség,
kifinomult arányérzék,
szuverén látásmód,
rendszerező kritikai érzék,
önálló ítélőképesség,
a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,
kifinomult térlátás,
jó kézügyesség,
rajzi és mintázási készség.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 70-80 kredit
műtermi alapozó gyakorlat, szakmai elméleti és gyakorlati tanulmányok [szobrászat történet, művészeti anatómia és térábrázolás, (általános) művészettörténet, művészeti geometria], filozófiai ismeretek, irodalom, valamint munkavédelem.

7.2. Szakmai törzsanyag: 160-190 kredit
szakképzési műtermi gyakorlat, szakmai művészettörténet, esztétika-művészetelmélet, építészet, művészetpszichológia, építészet, kortársművészet.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A kötelező nyári művésztelepi gyakorlat időtartama: 60 óra.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

   
 

   
 

Képzőművésztanár szakképzettség

 

A szakképzettség képzési és kimeneti követelményeit (szakmai KKK) tartalmazó leírás (A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 5. sz. melléklete) 
IV. Képzőművészet szakmai terület
1. Képzőművésztanár szakképzettség

1.  Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
magyar nyelvű megjelölése: okleveles képzőművésztanár
angol nyelvű megjelölése: teacher of Fine Arts

2.  A 3. § (3) bekezdésében foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.3. és 4.2.3. pontjára figyelemmel, nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben a képzési idő 2 félév.

3. A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, felnőttképzésben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben a képzőművészeti szakmai tárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében: a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
2.  a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében

1. A képzőművésztanár szakterületi tudása, készségei, képességei
Szakmai ismeret terén:
Felkészült az egyetemes és magyar vizuális kultúrának a képzőművészetek és a vizuális kommunikáció területén folyó közvetítői hivatásra, e területen az oktatás és nevelés feladataira;
  ismereteit, alkotói tapasztalatait szakszerűen, a tantervi követelményeknek megfelelően képes átadni (a rajz és képzőművészeti technikák, a művészettörténet és műelemzés, a művészeti geometria, a képzőművészeti és vizuális technikai médiumok tantárgyai és az ezekkel megegyező tartalmú diszciplínák oktatásán keresztül) a művészeti szakképzésben, az iskolai nevelés-oktatás évfolyamain, az alapfokú művészeti oktatásban, valamint a vizuális közművelés területén;
  vizuális művészeti, művészettudományi, művészettörténeti, pszichológiai és pedagógiai megalapozottságú kultúrájukra támaszkodva, a vizuális ábrázolás, kifejezés kortárs, illetve történeti értékeinek birtokában képes növendékeit a megismerési, tanulási folyamatokban differenciáltan irányítani, az alkotói attitűdjükben orientálni, képzőművészeti tevékenységükben támogatni, kulturális, művészeti, közösségi személyiségfejlődésüket elősegíteni.

Tanári tudás, képesség terén
Ismeri a köznevelés, illetve a szakképzés tartalmi szabályozását és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő tantárgyak, érettségi tárgyak követelményeiben, illetve rendelkezik a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismeretével.
A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén ismeri az adott szakterület szakismereteit.
Értelmezni tudja az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságait, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségeit. Ismeri az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolatát, a művészeti ismereteknek az általános műveltséghez, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulását, valamint a tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjait, a tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciáit. Ismeri és használni tudja a műveltségterülethez kapcsolódó, a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi rendszert, helyi tantervek, oktatási programok készítésének szakmai, pedagógiai elveit, módszereit.
Ismeri a tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmakat, tartalmuk fejlődési sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét, az azokkal kapcsolatos elő-fogalmakat, tapasztalati fogalmakat és a tévképzetek problémáit, a fogalmi váltás nehézségeit. Ismeri a tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételeket, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségeket, képességeket, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságait. Képes a tantárgyban elsajátított tudás alkalmazására, a problémamegoldó képesség fejlesztésére. Felismeri a hatékony tanulási környezet megteremtésének módjait. Ismeri és alkalmazza a tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési, értékelési módokat.
Rendelkezik a tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körű ismeretével, a megfelelő módszerek kiválasztásának képességével, különös tekintettel a differenciálásra, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. Képes a tanulási idő differenciált kezelésére. Tudatában van a tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris, spirális) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldásokkal, azok alkalmazásával. Ismeri a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyveket, taneszközöket. Az oktatást segítő médiumok szakszerűen értékeli. Képes azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztására.
 
 Attitűd tekintetében jellemzi
A szakmai, szakmódszertani tudásának fejlesztése, fejlesztő programokban, kísérleti munkákban való önálló, gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel, a hazai és nemzetközi felmérésekben vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan a folyamatos tanulási tevékenység, az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.
A tanult művészeti és művészettörténeti ismeretek átadásának képessége.
Jó együttműködő, motiváló és kommunikációs képesség.
Kreativitás, a képzőművészet és a társművészetek iránti elkötelezettség.
Képzőművészeti teoretikus érdeklődés és alkotói gyakorlat.

 

 

2. A képzőművésztanár szakon a szakterületi ismeretek:
A szakterületi ismeret a tanári szaknak megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó képzőművészeti tudást foglalja magában, amely a tanári szakképzettség tekintetében a vizuális és környezetkultúra tanár szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését is biztosítja, valamint az általános köznevelési művészettörténeti és művészettörténet tanári ismereteken túl megismerteti:
az egyetemes képzőművészet kifejezési eszközeit, lehetőségeit;
a különböző térábrázolási rendszereket, konvenciókat és azok történetét;
a képzőművészetben használható anyagokat és technikákat;
a képzőművészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat;
az összehasonlító elemzési módszereket, eszközöket.

5. A képzőművésztanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
A művészettörténet oktatás és műelemzés szakmódszertani ismeretein túl
a képzőművészet-oktatás történeti háttere, nevelésfilozófiai sajátosságai;
a művészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei;
a művészeti képzés elméleti és gyakorlati, szakmódszertani ismeretanyaga;
a vizuális technikai médiumok és azok alkotói és oktatási lehetőségei;
az audio-vizuális szemléltető eszközök és azok módszertani lehetőségei;
az oktatási célú kutatás, anyaggyűjtés és alkotás sajátos követelményei a vizuális kultúra területén;
a mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
a művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei a Nemzeti alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési, oktatási feladatainak, valamint a korszerű kutatások fényében;
a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a képzőművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;
felkészülés a tehetséggondozásra, a tanulók professzionális képzőművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.