Ugrás a tartalomra

A Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése pályázat

Pályázati felhívás A MOHÁCSI CSATA 500 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL „A Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése” céljából pályamű tervezése

 

I. A Pályázat kiírója

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Kiíró).

Közreműködő szakmai partner: Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

 

II. A pályázat címe

A MOHÁCSI CSATA 500 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL „A Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése” céljából pályamű tervezése

 

III. A pályázat célja és tárgya

A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezéshez és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1159/2023. (IV. 27.) Korm. határozat rendelkezései szerint a "Mohács 500" Program fejlesztései körébe tartozik többek között a Villány-Nagyharsány térségében a II. mohácsi csata, az 1687. évi győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése. Ez a fejlesztés a Korm. határozat szerint a Pályázat kiírója, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság útján megvalósuló fejlesztés.

A jelen pályázat célja: a Villány-Nagyharsány térségében a II. mohácsi csata, az 1687. évi győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének vonatkozásában olyan, az emlékhely továbbépítésére alkalmas pályamű kiválasztása, amely lehetővé teszi, hogy a nemzet megfelelő módon emlékezzen meg e történelmi eseményről; a hősies helytállás eszmeiségének, a Közép-Európai népek összefogásának máig ható jelentőségének és fontosságának megfelelő, magas művészi színvonalat képviselő szoborkompozíció tervének és alkotójának kiválasztása.
.
A jelen pályázat tárgya: a Villány-Nagyharsány térségében a II. mohácsi csata, az 1687. évi győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítésére alkalmas pályamű tervezése.


1687. évi ún. második mohácsi csata (1687. évi győztes Harsány-hegyi csata)

Történeti háttér
A tervezett létesítmény az 1687. augusztus 12-én a térségben lezajlott ütközet emlékét hivatott megjeleníteni.
E napon Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor választófejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült 50 000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadserege csapott össze Szulejmán oszmán nagyvezír seregével. A csata az egyesített európai seregek győzelmével zárult, és a régiónkban ez jelentette a magyarországi török hódoltság végét. Az ütközetet „második mohácsi csata” elnevezéssel is szokták illetni, utalva ezzel a közelben vívott 1526. évi mohácsi csatára.
Az 1687. évi nagyharsányi győztes csata emlékvilágának bemutatásáért az elmúlt években tudományos és művészeti erőfeszítések történtek, melyek folytatása szükséges.
A csata helyeinek kutatása, a történések publikálása, az emlékhelyek kialakítása számos feladatot ad ma is. Mivel a harsány-hegyi összecsapásnak jelentős európai – így különösen osztrák, bajor, itáliai és francia – résztvevői voltak, és komoly katolikus szerepvállalással történt, ezért az annak ügyével való foglalkozás európai dimenziókban is alkalmas arra, hogy azt a magyar álláspontot képviselje, miszerint a keresztény szolidaritásnak fontos szerepe volt a törökellenes harcokban.
Az 1526. évi mohácsi, illetve az 1687. évi nagyharsányi csata és emlékezete iránt nemcsak Baranyában és a történelmi országterületen tapasztalható érdeklődés, hanem szinte egész Európában, de különösen Közép-Európában és a Balkán-félszigeten. Az 1526. évi mohácsi vész a térség politikai és állami egységét, a mai visegrádi és balkáni országok együttműködését zúzta szét és ellehetetlenítette évszázadokra.
A 2026-ig zajló Mohács 500 programsorozat méltó alkalom Magyarország jelentős szerepvállalásával a visegrádi és a balkáni országok közötti együttműködés további erősítésére és továbbvitelére.
 A Magyarország által szervezett, az országhatárokon kívülre is nyúló megemlékezés-sorozat tehát egy szimbolikus, érzelmi, a közös történelmi sorsot is beemelő további eleme és összekovácsoló tényezője lehet ezen országok szoros együttműködésének. Ennek fontos eleme lehet a második mohácsi csataként is emlegetett nagyharsányi csata emlékezetének méltó ápolása, történelemformáló hatásának bemutatása.

A jubileumi díszünnepség megrendezésére 2026. augusztus 29-én kerül sor. Számos program mellett, ennek a napnak jeles eseménye lesz a mohácsi csata 500 éves évfordulójára felállított szoborkompozícióhoz kötődve a harsány-hegyi csata emlékére felállított emlékmű avatása.

 

IV. A szoborkompozíció felállításának helye

A csatára emlékező szimbolikus alkotás megvalósításának helyszíne: Nagyharsány 2302 hrsz helyrajzi számú ingatlan (lásd: helyszínrajz melléklet, képek a környezetről).

Környezet:
A szomszédos Nagyharsányi Szoborpark az 1960-as évek utáni szobrászművészeti alkotások egyedülálló gyűjteménye. Története 1967-ig nyúlik vissza. A kezdeti években hazai művészek alkottak itt, majd később külföldi művészek is bekapcsolódtak az alkotómunkába, Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A park összképe több évtizedes alkotómunka eredményeként jött létre, a szobrászok mellett tájépítészek, kerttervezők, festőművészek közösen alakították ki, ügyelve arra, hogy a szobrok egymáshoz viszonyítva, valamint a természeti környezettel harmonikus egységben legyenek. A napjainkban 130 alkotást számláló, magas művészi értéket képviselő műtárgyegyüttes 2009 óta műemléki védettséget élvez.

A helyszín elkülönül a közelben lévő Nagyharsány 2308 hrsz-en már meglévő Harsány-hegyi csata emlékműveitől (lásd: helyszínrajz melléklet), ami a szoborpark közvetlen közelében, a bejárati részéhez vezető út túlsó, Villány felőli oldalán került kialakításra a nagyharsányi csata emlékmű együttese.  (Nagyharsány Község Önkormányzata)
A két, egymással szoros közelségben elhelyezkedő létesítmény – a szoborpark, valamint a nagyharsányi csata emlékmű együttese – mind célját, mind a megjelenését tekintve jelentős mértékben különbözik egymástól. Előbbi célja a művészeti alkotások által a szellem munkára bírása, a látogatókban az elmélyülés, a szabad asszociációk generálása, a gondolatébresztés, továbbá a funkcióval rendelkező, alkotócsoportok közreműködésével közösen létrehozott nagyszabású művek (Amfiteátrum, Esőbeálló, Szipózóin asztal) gyakorlati használata. Utóbbi pedig egy meghatározott funkció – a csatáról való megemlékezés – lehetőségét és igényét sugallja, biztosítja.

Jelen pályázati kiírás célja, hogy az emlékmű ne csak magának a csatának, hanem a győzelem által megvalósult újrakezdés fontosságára is utaljon, úgy, mint a keresztény népesség betelepedésére és a következő 200 év gazdasági felemelkedésére. Ennek tükrében olyan mű létrehozása a cél, mely tematikájában egyrészt elkülönül a meglévő nagyharsányi emlékműtől, ugyanakkor tovább gondolja, nagyobb összefüggésekben értelmezi a csata jelentőségét.

 

V. A pályázat jellege, és a pályázók köre

A pályázat anonim, nemzetközi, elsősorban közép-európai országok érintett szakmai szervezeteinél történő megjelentetés által. Részt vehet rajta minden olyan alkotó, aki a szobrászatban és az építészetben releváns művészeti teljesítménnyel rendelkezik.

 

VI. A Bíráló Bizottság munkája és tagjai

A pályázat egyfordulós. A határidőre beérkezett pályaművek bontását és elbírálását – amelynek egyik bírálati szempontját képezi a szoborkompozíció bekerülési költsége - szakmai bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság rangsorolja a pályaműveket és javaslatot tesz a nyertes személyére.

A bíráló bizottság munkája nem nyilvános. A zsűrizés helyszíne: PTE Művészeti Kar (7622 Pécs Zsolnay Vilmos út 16.)

A Bíráló Bizottság tagjai:

  • Pávkovics Gábor polgármester, Mohács Város Önkormányzata
  • Kollár Csaba polgármester, Nagyharsány Községi Önkormányzat
  • Bagó Béla főépítész, Mohács Város Önkormányzata
  • Dr. Varga Szabolcs történész, BTK Történettudományi Intézet
  • Závoczky Szabolcs igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
  • Palatinus Dóra szobrászművész, PTE Művészeti Kar
  • Academy of Arts and Culture in Osijek
  • (Eszék, Horvátország) szobrászművész oktatója
  • University of Technology (Brno, Csehország)
  • szobrászművész oktatója
  • Dévényi Sándor építész, Magyar Művészeti Akadémia

 

VII. A pályaműre vonatkozó tartalmi és formai előírások

  • A szoborkompozíciót a kiadott helyszínrajzon meghatározott területen belül kell elhelyezni.
  • A helyszíni adottságokat figyelembe véve a pályázó határozza meg a szoborkompozíció méretét és anyagát.
  • A szoborkompozíció anyagának és szerkezeti megoldásainak, kültéri jellege miatt időtállónak kell lennie, biztosítva a szoborkompozíció hosszú távú felhasználását.
  • A szoborkompozíció elkészítésére és felállítására vonatkozó reális költségvetés megadása.
  • A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell a következőket:
    • a szoborkompozíció M=1:10 méretarányú modelljét és/vagy legalább három nézetből a környezetbe illesztett látványterveit
    • műleírást, részletes költségvetéssel
    • a méretarányos helyszínrajzon megjelölt elhelyezési pontot vagy pontokat
    • a szoborkompozíció közvetlen környezetére vonatkozó terveket
    • az átadott, jeligével jelölt borítékban, lezártan a kiadott, hiánytalanul kitöltött adatlapot.

A pályázat leadását követően hiánypótlásra nincs lehetőség! A szakmai zsűri az itt meghatározott tartalmi és formai követelményeknek nem megfelelő pályaműveket benyújtó pályázókat kizárja a pályázatból a pályaművük elbírálása nélkül.

 

VIII. A döntést megalapozó értékelési szempontok – a szellemi tartalom és gondolati háttér megjelenítésén túl - különösen:

  • egyedi megjelenést biztosító művészeti kompozíció
  • tájba-, természeti környezetbe illesztés
  • műszaki megvalósíthatóság
  • reális költségvetés

 

IX. A pályázói kérdések megválaszolása

A pályázók a pályázattal kapcsolatos kérdéseiket 2024. június 14. napján 12:00 óráig küldhetik meg az alábbi e-mail címre: mohacs500@pte.hu

 

X. A pályaművek benyújtásának módja

A pályázó a pályázatának benyújtásával egyidejűleg elfogadja a Kiíró által a pályázati kiírásban foglaltakat.

A pályázatot 1 darab csomagként, zárt és sértetlen csomagolásban, személyesen, vagy csomagküldő szolgálat által lehet benyújtani. Csomagküldő szolgálat alkalmazása esetében is a pályázat leadásának felelőssége a pályázót terheli. A csomagoláson kizárólag a pályamű jeligéjét lehet feltüntetni. A csomagon ezen kívül más jelölés nem lehet. Az átvételkor a csomag érkezési sorszámot kap.

A pályaművön és annak mellékletein szintén kizárólag a jeligét lehet feltüntetni. A pályázó személyes adatait zárt borítékban kell mellékelni a pályázathoz.

A pályaművek benyújtására a Kiíró 2024. június 17-én 8:00 és június 21-én 12:00 óra között biztosít lehetőséget.

A pályaművek benyújtásának helyszíne: Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Dékáni Hivatal
(7622 Pécs, Zsolnay Vilmos út 16. Telefon: +36-30-316-3739)

A pályaművek benyújtásának határideje: 2024. június 21. péntek 12:00 óra

A pályaművek bírálata: 2024. június 24-28. között történik.

Azokat a pályázókat, akik a pályaművüket nem a pályázat beadásának megállapított határidejére és nem az előírtaknak megfelelően nyújtják be, a Kiíró kizárja a pályázatból.

 

XI. A pályázók tiszteletdíjának összege

A pályázaton ténylegesen résztvevő, pályaművet benyújtó pályázók közül a Kiíró a Közreműködő szakmai partneren keresztül az első három helyezett pályázónak az alábbi összegű tiszteletdíj kifizetését vállalja:
1. helyezett: bruttó 800.000,- Ft.
2. helyezett: bruttó 400.000,- Ft.
3. helyezett: bruttó 300.000,- Ft.

A Kiíró fenntartja a jogot, hogy a Közreműködő szakmai partneren keresztül Különdíjat is odaítélhet, ennek tiszteletdíja bruttó 200.000.- Ft, amelynek kifizetéséről a Közreműködő szakmai partner gondoskodik.

Azokat a pályázókat, akik a pályázati kiírás VIII. pontjában meghatározott,

  • részükről kitöltött és aláírt megállapodást határidőre nem küldik vissza, vagy
  • a megállapodást visszaküldik, de
    • a pályázaton pályaművet nem nyújtanak be, vagy
    • a pályaművüket nem a pályázati kiírásban meghatározott, a pályaművek benyújtására megállapított határidőre nyújtják be, vagy
    • a pályaművüket benyújtják, de az a pályázati kiírásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg,

a Kiíró vagy a szakmai zsűri kizárja a pályázatból, és a tiszteletdíj megfizetésére sem jogosultak.

 

XII. Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok

A pályázó a pályázati kiírás VIII. pontjában meghatározott megállapodás aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a pályaműve részét képező szoborkompozíció modelljét, a műleírást, a részletes költségvetést, a szoborkompozíció látványtervé(ei)t, a posztamens(ek)re és a szoborkompozíció közvetlen környezetére vonatkozó terve(ke)t (a továbbiakban együttesen: pályamű) a pályázat kiírói felhasználhassák a pályázattal kapcsolatos eseményeken és a médiában. Ennek formája többek között lehet nyomtatásban megjelenő dokumentum – mint például könyv vagy szórólap –, illetve kiállításon, weboldalon, videón, DVD-n vagy televízióban történő bemutatás.

A pályázó a pályázati kiírás VIII. pontjában meghatározott megállapodás alapján, a tiszteletdíj megfizetésével, visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a pályaműve minden eleméhez (így különösen a szoborkompozíció modelljéhez, a műleíráshoz és részletes költségvetéshez, a szoborkompozíció látványtervé(ei)hez, a posztamens(ek)re és a szoborkompozíció közvetlen környezetére vonatkozó terv(ek)hez) fűződő vagyoni jogait kizárólagosan, területi és időbeli korlátozás nélkül, a felhasználási jogok továbbengedélyezését harmadik személynek is lehetővé tévő módon, a felhasználás összes formájára kiterjedően a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság,  a Pécsi Tudományegyetem, Mohács Város Önkormányzata és Nagyharsány Községi Önkormányzat (felhasználási jog jogosultjai) javára átruházza. A felhasználási jog jogosultjain kívül - pályamű alkotóját is beleértve - senki más számára nem lesz megengedett a pályamű felhasználása.

A pályázó a pályaművéhez, mint szerzői műhöz fűződő vagyoni jogait térítésmentesen és ellenszolgáltatás nélkül adja át a felhasználási jog jogosultjainak.
A felhasználási jog jogosultjai a fentiek szerint megszerzik a pályaművek felhasználási jogával, de nincsenek arra kötelezve, hogy a pályaműveket ténylegesen felhasználják.
A felhasználási jog engedélyezése nem érinti a pályázó pályaművéhez, mint műalkotáshoz kapcsolódó személyhez fűződő jogait.

A győztes pályamű alapján elkészítendő szoborkompozícióhoz fűződő jogok átadását a Nagyharsányi Önkormányzat és a győztes pályázó között megkötendő szerződés fogja szabályozni.

 

XIII. Eredményhirdetés, a pályaművek bemutatása

Az eredményhirdetés tervezetten 2024. július végén, Mohács városban kerül sor, ahol a pályaművek bemutatásra kerülnek. Az eredményhirdetésre a pályázók e-mailben külön meghívót kapnak. A nyertes pályaműről és a pályázat további sorsáról a pályázat kiírója dönt.

 

XIV. Általános rendelkezések

Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás vonatkozásában – a pályázatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretén belül – a pályázat kiírója a változtatás jogát fenntartja.

A pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát a Kiíró, illetve Nagyharsány Község Önkormányzata fenntartja. A pályázati döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.


Pécs,  2024.05.09.     

Závoczky Szabolcs, igazgató
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Pályázat határidő: