Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

jubilogo3

  

A képzésről

 
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola 2009-től képző- és zeneművészeti ágban működik.
A doktori iskola vezetője: Prof. Colin Foster
 
PTE MK Doktori Iskola képző- és zeneművészeti ágainak Képzési terve (2010-től)
 

Tartalom:

A képzés programjai

I. KÉPZŐMŰVÉSZET

II. ZENEMŰVÉSZET

 


 

 

A képzés programjai

 

I. KÉPZŐMŰVÉSZET

 

Programvezető: Prof. Colin Foster

 

Témavezetők:

 

Colin Foster
Téma: szobrászat és természet művészet
A hangsúly a produkción fekszik, azaz a tárgyi megjelenítésen. Várható, hogy a doktorandusz hallgató anyag alapú kutatásokat végez (pl. kőszobrászat, fémszobrászat, beton, stb.), vagy tárgyak révén vizuális formát ad egy konceptuális kutatási programnak. Előnyben van az a doktorandusz, aki a művészet-természet valamint a művészet-társadalom kapcsolatok dimenzióit tartja előtérben. Ugyanakkor az elfogadott téma, valamint a doktorandusz-mester szakmai kapcsolata az egyéni kutatási programon alapszik.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Fusz György
Téma: Szobrászat
Az épített tér és műtárgy kapcsolata. A szobrászati tér, alkalmazott szobrászat az épített térben. Plasztikai kifejezésmódok és lehetőségek, új anyagok, technológiák kutatása. A tér karakterének, funkciójának vizsgálata a műalkotások szempontjából. A kerámia, a porcelán, a beton, az üveg felhasználása.
Az ökológiai szemléletmód, az organikus szobrászat alkalmazása az épített térben.
Megbeszélés alapján más téma is kutatható.

 

Gaál Tamás
Téma: szobrászat
Szobrászati témák megjelenítése háromdimenziós tárgyiasult művekben vagy a téri jelenségekre utaló megfogalmazások más médiumban.
A hallgató személyes közeg-tér tapasztalatainak közvetítése munkáiban.
Kortárs és klasszikus szoborművek vizsgálata tekintettel az aktuális megjelenítésekre a hallgató kutatási témájához kapcsolódóan.
A szobrászat aktuálisan alkalmazott technológiáinak felhasználhatósága, az anyag karakterét követő színezés és az ipari technológiák alkalmazása a fémszobrászatban.
Megbeszélés alapján más téma is kutatható.

 

Gerendy Jenő
Téma: A képzőművészet és a tervezőgrafika határterületei.
Kapcsolódási pontok, integratívitás a tervezőgrafika és a kortárs képzőművészet képalkotási tendenciái között. A képzőművészet és a tervezőművészet interdiszciplináris folyamatainak, technológiai fejlődésének összehasonlítása és mindezek lehetséges kölcsönhatásainak vizsgálata.
A tervezőgrafika határterületeinek kutatása, új kifejezésmódok keresése, és az eredmények alkalmazása a vizuális kommunikáció gyakorlatában és / vagy műalkotások létrehozásában.
Néhány feldolgozható téma:
- a vizuális kommunikáció, mint alkotói médium
- infodesign és képzőművészet
- képalkotó tipográfia
- képgrafikai és fotó eljárások tervezőgrafikai „újrahasznosítása”
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Hegyi Csaba
Téma: festészet
A modern és a jelenkori művészet kapcsolata az antik, a népvándorlás kori és a keresztény európai festészet, művészet történetével. A festészet anyagainak, elemeinek, kifejezőeszközeinek szimbolikus jelentéstulajdonításai. A festészet kapcsolata más műfajokkal és tudományokkal (például: rajz, szobrászat, konstrukciók, játékok, ideogrammák, ornamentika, népi díszítőművészet, antropológia, matematika). A személyes alkotói út helye a magyar és az európai művészet összefüggésében.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Nagy Márta
Téma: Szobrászat
A kerámia anyagok és technológiák kifejezésbeli sajátosságai a szobrászat területén.
Egyéni szobrászi nyelv kialakítása a kerámia anyagok és technológiák széles skálájának használatával, különös figyelemmel a kerámia anyagok tulajdonságaiból, megjelenéséből adódó sajátos kifejezésbeli lehetőségekre. A művek léptéke az intim mérettől az építészeti léptékű munkák létrehozásáig terjedhet.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Nemes Csaba
Téma: Társadalomkritika, intézménykritika, aktivizmus
Olyan doktoranduszok jelentkezésére számítok elsősorban, akik reflektíven viszonyulnak a körülöttünk zajló társadalmi eseményekre, legyen az általános érvényű nemzetközi folyamat (pl.: globalizációkritika, fenntartható fejlődés, környezetvédelem, stb.), vagy lokális közösségeket érintő probléma (pl.: szegregáció, mélyszegénység, stb.).
Az utóbbi években itthon is megerősödni látszik az a társadalomkritikus művészetszemlélet, amely fontosnak tartja a művész elkötelezett társadalmi szerepvállalását, azt a kritikai attitűdöt, amely témájának tekinti azokat a hétköznapi vagy akár egyetemes érvényű kérdéseket, amelyek a közvéleményt is egyaránt foglakoztatják.
A kutatási témák a jelentkezők érdeklődési területének megfelelően egyénre szabottak illetve műfajilag teljes mértékben szabadok.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Nyilas Márta
Téma: festészet
A technika és a tematika köztudottan szerves kapcsolatának folyamatos egymásra hatásának kutatása a valódi művészi produktum létrehozásában.
Az anyag személyes, érzéki használatán alapuló kísérletezések egy szuverén képi valóság megteremtésében.
A festői gondolkodás sokoldalúságának érvényesítése síkban és térben (installatív-festészet/objekt).
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Somody Péter
Téma: festészet
Festészet és a festészet közvetlen határterületeinek, kiterjedésének kutatása.
Kapcsolatok felfedése a klasszikus alapokon nyugvó festészet és más médiumokhoz tartozó területek, mint pl. a videó-művészet, tárgy-művészet, a „mozgó" művészet festészeti kihatásaival.
A műtárgy autonóm léte, a művek szellemi és fizikai szerkezete, struktúrája a festészet területén, illetve annak határterületein.
A kiterjesztett festészet és annak materiális lehetőségei, áthallásai más
műfajokkal. A kép prezentációjának problematikája.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Szijártó Zsolt
Téma: Átalakuló medialitás – kulturális fordulat – változó művészet-felfogás
Az utóbbi évtizedben a kommunikációs technológiák radikális átalakulása számos ponton megváltoztatta a művészet hagyományos felfogását, esztétikai nézetrendszerét, intézményi kereteit. A művészeti gyakorlatok hagyományosan a médium-fogalom körül szerveződő felosztását (festészet, szobrászat, film) az új médiumok, a digitalizáció jelentkezése kérdőjelezte meg, míg a művészet körüli intézményrendszer átalakulása egybeesik a későmodern társadalmak nyilvánosságának megváltozásával (a „látványosság társadalma”, „élménytársadalom”, stb.). Ezek a változások természetesen nem hagyták érintetlenül a művészettel foglalkozó tudományágakat sem: a médiaelmélet, a vizuális kultúra kutatása, a kultúratudomány által jellemezhető területen egyre nagyobb számban jelennek meg olyan izgalmas kérdésfelvetések, amelyek megpróbálnak számot vetni a művészetek szerepével a megváltozott mediális, kulturális és társadalmi feltételek között. Olyan doktoranduszok jelentkezését várom, akik művészeti praxisukban reflektálnak ezekre a társadalmi-kulturális-mediális változásokra. A kutatási témák a jelentkezők érdeklődésének megfelelően egyénre szabottak.
Előzetes megbeszélés alapján más téma is kutatható.

 

Valkó László
Téma: festészet
A modern képalkotó médiumok és technikák kulturális befolyása a képzőművészetre, és közvetlen, vagy közvetett hatása a képalkotásra, és az egyéni programokkal sokrétű formákkal és stílusokkal gazdagítva illetve tágítva a festészet határait. Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Varga Ferenc
Téma: Keresztény szakrális művészet
Keresztény hitből fakadó alkotó munka.
Az értéktisztelő kreativitás és a tradíció nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező alkalmazása elhivatott művészi munkában.
Hiteles és magas színvonalú művészet, amely a keresztény liturgikus térben keresi helyét.
Mindehhez a teológiai esztétika elmélyült tanulmányozása.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

 
Elméleti társ-témavezetés

A képzésbe felvételt nyert hallgatók témavezető mesterük engedélyével elméleti társ-témavezetőt is választhatnak. Az elméleti társ-témavezetés témafüggő, engedélyezése Doktori Tanácsi határozathoz kötött.

 

Aknai Tamás művészettörténész
Téma: Vizuális elmélet-művészet
1. A művész kísérlete. A teleológiai szándék a reneszánsz óta része a művészeti tudatformának. A művészi kísérlet terepének, hatókörének feltárása, relevanciájának meghatározása művészet területén folyó kutatások értelemadó feladata. Modellek, hipotézisek. A művész „laboratóriumának" vagy „terepmunkájának" körülményei között létrehozható metaforizációs folyamat. A művészet és az „experimentum"?  Kapcsolat a művészet eszközeivel a különböző innovatív folyamatok különböző műfajokban és médiumokban fellelhető „kísérletei" között. A művészi eszközzé válás (elfogadás, befogadás, integrálódás) folyamatai.
2. Az elmélet, mint látvány. A kortárs művészet  törekvéseiben inherens módon van jelen a művészettörténet és elmélet. Ezek felismeréseit és módszereit a jelen művészete a hagyományosan és fajlagosan is „művészetinek" tekintett eljárások mellett teljes egyenjogúsággal kész alkalmazni. Az elméletek vizuális művészeti relevanciáját a koncept, land-, minimal art, New Image, stb. mozgalmai után általában nem vitatják. Bizonyos újabb törekvések, (pl. a public art, a street art, a kulturális akcionizmus, stb.) új kérdéseket vetnek fel, melyek az elméletekhez kötött kifejezési formákat alkalmaznak. Ezek művekbe beépülve, azokban közvetlen formai és jelentés-összefüggéseket teremtve hatnak, alapvetően megőrzik elméleti jellegüket.  (Szövegek, meghatározások, dokumentációk, statisztikák, folyamatábrák, grafikonok, stb.) A határterületeken bekövetkező témabővülések és jelentés-megújulások csak a művészettörténet és elmélet új kapuin keresztül találhatnak utat a pszichológia, az antropológia, orvosi tudományok, matematika, fizika, filozófia, stb. felé. A kutatási témát követő művészek ezeket az integratív és interdiszciplináris folyamatokat érintik, bontják ki, reprezentálják.
3. A művészet, mint terápiás folyamat. A művészet egyik legősibb funkciója, a lelki-testi egyensúlyzavarok mérséklésének céljával mozgásba hozott kreativitás. A téma keretei között végezhető, műtárgyak létrehozásával alátámasztott vizsgálatok egyebek mellett foglalkozhatnak az évszázados közösségi létezés és alkotás újraalakításával. Érintkezhetnek a konstruktív önerő, a gyógyulási folyamatot támogató kreatív ötlet megvalósításával. A téma keretei között elemezhető a közösség én-, és kreativitást formáló hatása, az „odafordulás", a figyelem, kitartás, „emberi hasznosság" és személyesség reprezentációját. Foglalkozhat a kutatás az önmegvalósítás, a fejleszthetőség, az optimális stimuláció egyéni lehetőségeivel. Kombinálni lehet a közösségi élmény- központúság megnyilatkozásait az én-építő elemekkel. Lehetséges a természetes anyagok természet közeli "gyó­gyító" erejét segítségül hívni a tudatos "ember-újraformálás" eszköztárából.
4. Művészet-tudomány. Tudomány a művészetben. A művészet intézményrendszere a XXI. századra valószínűsíthető tudás és emocionális komplexitás körvonalait felrajzolva, tényleges erőkonstellációt előjelez. A koncentrált és érzelmi elemeket is tartalmazó művészeti gyakorlat ebben az esetben elfogadja: a modern tudományok ember képe, a tudás és a hit igazságkritériumai, a feltárt és kinyilatkoztatott igazság történeti és gazdasági alakulatokat mozgató erőközéppontokká váltak. A kulcsfogalommá váló „kutatás és fejlesztés, az innováció" a művészeket olykor hivatásszerűen foglalkoztatja, (és ebbe beleértetődik az eleven, lelki-pszichés szellemi feltételek rendje, aminek birtokbavételét megkísérelve meg kell fogalmazni, hogy a művészet funkciója a több száz éves párhuzamos fejlődést követően a tudománnyal alapvetően egybevethető. Ez a tudomány művészete és művészet tudománya, amiben ha tetszik jogi, erkölcsi, és ökológiai kérdések is megférnek egymás mellett. És az emberi élet közösségi formáinak kritikus újraalakítására irányuló késztetés is. Ami éppen annyira filozófiai spekuláció, teleológia, mint amennyire cselekvési algoritmusokat mozgásba hozó tervezés és építő aktivitás.

Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Fabényi Julia művészettörténész
Téma: Kortárs magyar és nemzetközi képzőművészet, valamint a művészetek és tudomány határesetei
A téma a Tudomány és művészet c. elméleti konzultációs kurzus keretében a századfordulótól egészen napjaink kortárs művészetéig futó íven belül azokra a tendenciákra fókuszál, melyek kapcsolatban állnak bármely tudományág módszereivel, annak eredményeit a művekben tematizálják. A műtárgyközpontú vizsgálódás sorra veszi a természet-, bölcseleti és társadalmi tudományokat és bemutatja azok hatásait a művészetben. Kiemelt figyelmet kap a századforduló monarchia művészete, egészen a kortárs brit, osztrák és más nemzetek művészetéig. Vizsgálat tárgya lesz a különféle koncepciók bemutatása, a művész viszonya a művészeten kívüli jelenségekhez. Kitérő lesz a tudománnyal ellentétes irányú, okkultizmust is adaptáló tendenciák.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

 



 

II. ZENEMŰVÉSZET

 

Programvezető: Vidovszky László Professor emeritus

 

Témavezetők:

 

Bánfalvi Béla
Téma: A vonós hangszerek és alkalmazásuk
A vonós hangszerek fejlődése a középkortól a XX. századig
A zenei előadásmód változásai a XIX. és a XX. században
Kadencia írása és átiratok készítése.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Drahos Béla
Téma: Fúvós hangszerek
A klasszikus fuvolahang fejlődése a különböző zenei korszakok tükrében, a hangszer folyamatos tökéletesedésének figyelembe vételével (Miként tudjuk visszaidézni régebbi korok fuvolahangját mai, modern hangszerünkön?)
 • A fafúvós hangszerek szerepe a szimfonikus zenekarban (tradíciók, hangszerfejlődés, a zenekari hangzás változása a barokk kortól napjainkig)
 • W. A. Mozart fuvolaversenyeinek elemzése (a legfrissebb kutatásokat alapul véve), valamint kadencia készítése, a kornak megfelelő stílusjegyeket alkalmazva
 • II. Nagy Frigyes szerepe a fuvola történetében 
 • Kadencia írása és átiratok készítése.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Farkas István Péter
Téma: Fúvós hangszerek
 • Fúvós hangszerek. A hangszerek szimbolikus jelentése a művészetben és szerepe a társadalomban (zene - képzőművészet - irodalom kölcsönhatásai a különböző korokban)
 • A fúvós hangszerek szerepe a különböző történelmi korszakok kultúrájában
 • A fúvós hangszerek megjelenése a zenekari kultúrában
 • Kadencia írása és átiratok készítése.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Kamp Salamon
Téma: Interpretáció és analízis / Johann Sebastian Bach vokális művészete
Az interpretáció és az analízis egymás előfeltételei. Kétségtelen azonban hogy még a legrészletesebb elemzés sem képes feltárni egy adott remekmű minden összefüggését. Mégis a kíváncsiság és az érdeklődés a valódi muzsikust arra sarkallja és ösztönzi, hogy megfejtse a komponista szándékait és azokat a mű előadásakor felszínre hozza és továbbadja. Másrészről a téves értelmezés veszélye is fennáll, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a komponálás végső célja mégiscsak az, hogy az adott zeneművet játsszák és előadják, a hallgatóság pedig meghallgassa, meghallja és átélje azt, mert végső soron a zene mégis az ami szól, ami megszólal. Nem pedig az, amiről végeláthatatlanul beszélünk. A kutatások során nagy hangsúlyt fektetünk a téma nemzetközi kutatási eredményeinek megismerésére, felhasználására, ezért egyebek mellett a kutatáshoz szükséges idegen nyelvek ismerete kívánatos.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

Király Csaba
Téma: Improvizáció
Billentyűsöknek, elsősorban orgonisták és zongoristák számára.
Az improvizáció hatékony elsajátításának folyamata, a spontán rögtönzési- és a tudatos szerkesztési készség fejlesztésének lehetőségei, szintjei. Az interpretáció, az improvizáció és a zeneszerzés egymásra hatásának kutatása.
Néhány feldolgozható téma:
 • Kötöttség és szabadság, vezérelvek alkalmazása, építkezés, tonális és atonális gondolkodás, hangzásrendszerek alkalmazása
 • Improvizálás különböző stílusokban a zenei hagyományok alapján, tágabb és szűkebb értelemben vett stílusértelmezés
 • Szóló és csoportos improvizálás: vezérelvek összehangolása, alkalmazkodó magatartás, zenei párbeszéd, kommunikáció
 • Az inspiráció, a tudatosság,  a képzelőerő szerepe az improvizációban, kompozíciós törekvések, a kreativitás minőségi ismérvei, a művészi improvizáció
 • Az improvizáció gyakorlati alkalmazása az oktatásban - az improvizálási készség fejleszthetőségének bizonyítékai egy elismert, publikált módszertan alapján
 • Kreatív gondolkodás a nagy improvizátorok interpretációiban – elemzés hangfelvételek és/vagy lejegyzett kották alapján
A témák szűkíthetők egy-egy konkrét területre koncentrálva. Kívánatos, hogy a jelölt – kutatási munkája során – figyelembe vegye a választott billentyűs hangszer hangzásából, működési elvéből és történeti hagyományaiból eredő specifikumokat.
Elméleti munka: a választott téma elméleti alapjainak kutatása a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. Gyakorlati munka: a témához kapcsolt kísérletek gyakorlati alkalmazása, meghatározott zenei szempontokra történő improvizációk, kapcsolódó kompozíciók készítése.
A jelölt doktori koncert programjában csak a választott témával kapcsolatos improvizációk szerepelhetnek.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.

 

 

Vidovszky László
Téma: Hangzó műtárgyak (zene és vizualitás)
Elméleti és gyakorlati munka: hangzó műtárgyak, sík és térbeli
szerkezetek létrehozása és/vagy zenei folyamatok vizualizálása. A
jelölt zenei vagy képzőművészeti tárgyú programmal jelentkezik, mely
a két művészeti ág egyenrangú alkalmazását kívánja kutatni.
Mindkét esetben egy választott társtémavezetővel együtt dolgoznak a
kutatásokon és a mestermunkán.
Néhány feldolgozható kérdés:
- műtárgyak akusztikus használata;
- képzőművészeti anyagok és technikák hangzó alkalmazása
- zenei jelenségek képi átalakítása
- a látás és a hallás egyidejű eseményeinek(jelenségeinek)
használata, a közös érzékelés hatásmechanizmusainak a vizsgálata.
Megbeszélés alapján más egyéb téma is kutatható.