Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

  

művészettörténet

"Proud and Torn" - Prof. Bettina Fabos előadása

2018. március 8-án 9.00-kor, az E02 / 004-es teremben (DLA-előadó)
Prof. BETTINA FABOS a University of Northern Iowa oktatója tart előadást "Proud and Torn" című projektjéről angol nyelven.
A munka egy családtörténeten keresztül izgalmas vizuális nyelven mutatja be Magyarország történetét dióhéjban.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A munka az alábbi linken található: proudandtorn.com

 

Prof. BETTINA FABOS

Making History Visual and Interactive: Lessons from “Proud and Torn”
A conversation with media scholar/web producer Bettina Fabos

Drs. Bettina Fabos and her seven-member team shaped the groundbreaking interactive timeline narrative, “Proud and Torn: How my family survived Hungarian history” (proudandtorn.com). Four years in the making, this Hungarian history project one of the most ambitious historical narratives adapted to the web, setting new standards for what is possible through historical texts in terms of visualization and the reinterpretation of history. Fabos will focus on the project’s specific interventions in visualizing Eastern European history, the relationship between family photos, family history, and broader historical narratives, and advice for success in collaborative, interdisciplinary, digital projects.

Date: 8th of March at 9.00 am
Place: E02 / 004 DLA lecture room, Zsolnay Quarter

All inquiries are welcome!

Esemény dátum: 
2018. március 08. 09:00 - 11:00
Főoldali karika felirata: 
előadás

Kép és mítosz - Gyenge Zoltán filozófus előadása

Kép és mítosz - Mitológiai alakok a festészetben
Beszélgetés és könyvbemutató

 

Gyenge Zoltán egyetemi tanár (SZTE Filozófia Tanszék vezetője) előadása Kép és mítosz I-II. c.  könyvéről
Beszélgetőtárs: Fekete Vali, PTE MK oktató, esztéta

 

Időpont:
2017. április 5., szerda, 18 óra

 

Helyszín:

PTE MK E33 / 121-es terem (Lantos-terem)
FB-esemény: https://www.facebook.com/events/402194066809791/

 

 

Kép és mítosz
(Typotex Kiadó, Bp, 2014)

„A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel - ha valós élménynek fogjuk fel a létünket- mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. A köntös maga a művészet. Az ismeret nem képes ezen áthatolni, ezért magát a rejtekező köntöst kell látnunk és láttatnunk, hogy megsejtsünk valamit abból, amit Isten elrejt a fürkésző tekintet elől. Az ismeret, a megismerés a nagyra törő ember vágya, hogy Istent játsszon. A megismerés csak úgy törekedhet az abszolútum felé, ha szem előtt tartja, hogy azt el nem érheti. A tekintet lát, de maga a tekintet nem látható. Vagy, ahogy Platón írja, a fény nem látás, de látás csak általa van. Az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban. Ezért ez a könyv csak kérdez, miközben felvázolja a mitológiáról való elmélkedést, egy konkrét mítosz tükrében elemez, láttat, láttatni akar és elmesél; bemutatja a lehetséges mítoszértelmezések közül a történeti és a filozófiai felfogást, sok-sok képpel alátámasztva; egyes konkrét mítosz kapcsán képi megformálásokat vonultat fel; mindamellett, hogy ismerteti magukat a mítoszokat (első történet), maga is vállaltan nagyon szubjektív magyarázatokat (második történet) fűz hozzá. Konklúzióként: talán nem mond semmit. Hiszen az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban.” Gy. Z.

 

Kép és mítosz II. - A mitológia esztétikája
(Typotex Kiadó, Bp, 2016)

Gyenge Zoltán tematikailag folytatja előző könyvét, számos tekintetben azonban el is tér tőle: a kötet a félistenek, héroszok és az emberek világába enged betekintést. Ismert és kevésbé ismert mítoszok kerülnek új megvilágításba, legyen szó Oidipuszról, Héraklészről, Elektráról és a Tantalidák vétkéről, Médeiáról, vagy akár a trójai háborúról, az aranygyapjú legendájáról. Az elemzések az első részben megszokott módon zajlanak: a történeti leírásokat mitológiaelméleti kutatásokkal veti össze, hozzá gazdag képanyagot társít a művészettörténet nagy korszakainak kontextusába helyezve. Erre épül a filozófiai és eszmetörténeti elemzés, valamint a szóbeliség képi reprezentációjának kérdése. Az esszészerű forma, teret hagyva a szabad asszociációnak, a filozófiai horizont kiszélesítésének, valamint az ikonológiai és ikonográfiai elvek alkotó szellemű használata teszik élvezetessé a szöveget, melyet az első kötetben lefektetett alapelv vezérel: az önkény és a tévedés jogát fenntartva hív gondolkodásra.

 

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Esemény dátum: 
2017. március 31. 18:00 - 2017. április 05. 22:00
Főoldali karika felirata: 
előadás

Aknai Tamás művészettörténeti előadássorozata a Tudásközpontban

2017 május 2. és június 27. között a Tudásközpont előadótermében Aknai Tamás művészettörténész öt előadásból álló sorozatában foglalkozik az európai és magyar művészet egyes – általában kevéssé ismert - kérdéseivel.

 

1.
2017. május 2. 18 óra
Jó reggelt Miklós és Gusztáv Úr! A külön idejű dolgok és vágyak. Reálidealizmus.
Barabás Miklós és Gustave Courbet kortársak. Őket szólítja az előadás címe mely éppenséggel egy Courbet képet idéz. A valóság szemléletének megszépítő és leleplező formáival a művészetekben megjelenő, örökéletű végletességet segítik érzékelhetővé tenni a magyar és francia mester, valamint az ezeket az utakat  követő pályatársak a központok és a határvidékek tájain.

 

2.
2017. május 16. 18 óra
Zsigmond csibukja. München vagy Párizs? A tapasztalat és a benyomás között.
Szinyei Merse Pál csibukkal örökítette meg 1866-ban a nála két évvel fiatalabb öccsét, Szinyei Merse Zsigmondot (aki Bécsben végezte az Orvosegyetemet...) Maga a Müncheni Akadémiát látogatta, és itt bukott meg a Majális című képével 1873-ban.  Szinyei ifjonti vakmerőséggel kereste a plein air minden nehézségét, a színek tüzét, az impresszió egységét. Volt egy drámai vétsége. Akadémista korában Gustave Courbet tolmácsa volt egy 1869-es nemzetközi kiállításon…

 

3.

2017. május 30. 18 óra
Beszéljünk a szurokról. Az asztalos, a Bonaparték és a fontenebleau-i erdő.

Munkácsy is szerette Rembrandtot. És különben is az volt a felfogás, hogy egy rendes kép: barna. A barna pigmentek iránti igény az útburkolás új anyagára irányította a figyelmet. A 19. században kezdték használni alapozásra a festők a bitument.  Munkácsy is valósággal beleszerelmesedett eb

be az anyagba, és pályája korai szakaszán, főleg a düsseldorfi években nyakra-főre használta ezt a rendkívül barátságtalan anyagot, mely műveinek megsemmisüléséhez is vezethet ….

 

4.

2017. június 13. 18 óra
A tütü, a trikó és az abszint találkozása a mangófa alatt. A „kiszállás” kísérletei…
Az első tütüt Marie Taglioni viselte 1832-ben Párizsban.  A tütü szoknyácska, mely a táncos lábmunkáját láthatóvá teszi. Négy-öt réteg tüllből áll. Aztán nemcsak a tütü lett rövidebb, hanem az anyaga is áttetszőbb. A múlt századi párizsi operai balettnövendékek, főleg kislányok csúfneve pedig balettpatkány volt. Ők voltak a show business első áldozatai. Előadás után előkerült a festészet és irodalom gyakori témájaként ismert, veszedelmes italnemű, az abszint….

 

5.
2017. június 27. 18 óra
Kik laknak a rue Hégésippe Moreau utca 15-ben? Patikussegédek és a színtüzesítés.
Az utcát egy fiatalon elhunyt romantikus költőről nevezték el. Ma is ott a ház  kapuja fölött: Művészetek Háza.
Több mint száz éve éltek itt a maguk korának legjobb, legnevesebb művészei, közöttük magyarok is. Munkácsy első párizsi műterme is itt volt, itt „szobáztatta” pártfogoltjait, köztük Rippl-Rónait, Paál Lászlót. „Ő volt az, aki számomra, kezdő művész számára, az érvényesülés útját legelőször igyekezett egyengetni”-írta Rippl. De itt volt Cézanne párizsi műterme is 1906-ig, amelyben aztán a magyar Nicolas Schöffer dolgozott…

 

 

Esemény dátum: 
2017. május 02. 17:30 - 2017. június 27. 18:30
Főoldali karika felirata: 
előadássorozat

Oldalak

Feliratkozás RSS - művészettörténet csatornájára