Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

jubilogo3

  

művészettörténet

Kép és mítosz - Gyenge Zoltán filozófus előadása

Kép és mítosz - Mitológiai alakok a festészetben
Beszélgetés és könyvbemutató

 

Gyenge Zoltán egyetemi tanár (SZTE Filozófia Tanszék vezetője) előadása Kép és mítosz I-II. c.  könyvéről
Beszélgetőtárs: Fekete Vali, PTE MK oktató, esztéta

 

Időpont:
2017. április 5., szerda, 18 óra

 

Helyszín:

PTE MK E33 / 121-es terem (Lantos-terem)
FB-esemény: https://www.facebook.com/events/402194066809791/

 

 

Kép és mítosz
(Typotex Kiadó, Bp, 2014)

„A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel - ha valós élménynek fogjuk fel a létünket- mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. A köntös maga a művészet. Az ismeret nem képes ezen áthatolni, ezért magát a rejtekező köntöst kell látnunk és láttatnunk, hogy megsejtsünk valamit abból, amit Isten elrejt a fürkésző tekintet elől. Az ismeret, a megismerés a nagyra törő ember vágya, hogy Istent játsszon. A megismerés csak úgy törekedhet az abszolútum felé, ha szem előtt tartja, hogy azt el nem érheti. A tekintet lát, de maga a tekintet nem látható. Vagy, ahogy Platón írja, a fény nem látás, de látás csak általa van. Az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban. Ezért ez a könyv csak kérdez, miközben felvázolja a mitológiáról való elmélkedést, egy konkrét mítosz tükrében elemez, láttat, láttatni akar és elmesél; bemutatja a lehetséges mítoszértelmezések közül a történeti és a filozófiai felfogást, sok-sok képpel alátámasztva; egyes konkrét mítosz kapcsán képi megformálásokat vonultat fel; mindamellett, hogy ismerteti magukat a mítoszokat (első történet), maga is vállaltan nagyon szubjektív magyarázatokat (második történet) fűz hozzá. Konklúzióként: talán nem mond semmit. Hiszen az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban.” Gy. Z.

 

Kép és mítosz II. - A mitológia esztétikája
(Typotex Kiadó, Bp, 2016)

Gyenge Zoltán tematikailag folytatja előző könyvét, számos tekintetben azonban el is tér tőle: a kötet a félistenek, héroszok és az emberek világába enged betekintést. Ismert és kevésbé ismert mítoszok kerülnek új megvilágításba, legyen szó Oidipuszról, Héraklészről, Elektráról és a Tantalidák vétkéről, Médeiáról, vagy akár a trójai háborúról, az aranygyapjú legendájáról. Az elemzések az első részben megszokott módon zajlanak: a történeti leírásokat mitológiaelméleti kutatásokkal veti össze, hozzá gazdag képanyagot társít a művészettörténet nagy korszakainak kontextusába helyezve. Erre épül a filozófiai és eszmetörténeti elemzés, valamint a szóbeliség képi reprezentációjának kérdése. Az esszészerű forma, teret hagyva a szabad asszociációnak, a filozófiai horizont kiszélesítésének, valamint az ikonológiai és ikonográfiai elvek alkotó szellemű használata teszik élvezetessé a szöveget, melyet az első kötetben lefektetett alapelv vezérel: az önkény és a tévedés jogát fenntartva hív gondolkodásra.

 

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Esemény dátum: 
2017. március 31. 18:00 - 2017. április 05. 22:00
Főoldali karika felirata: 
előadás

Aknai Tamás művészettörténeti előadássorozata a Tudásközpontban

2017 május 2. és június 27. között a Tudásközpont előadótermében Aknai Tamás művészettörténész öt előadásból álló sorozatában foglalkozik az európai és magyar művészet egyes – általában kevéssé ismert - kérdéseivel.

 

1.
2017. május 2. 18 óra
Jó reggelt Miklós és Gusztáv Úr! A külön idejű dolgok és vágyak. Reálidealizmus.
Barabás Miklós és Gustave Courbet kortársak. Őket szólítja az előadás címe mely éppenséggel egy Courbet képet idéz. A valóság szemléletének megszépítő és leleplező formáival a művészetekben megjelenő, örökéletű végletességet segítik érzékelhetővé tenni a magyar és francia mester, valamint az ezeket az utakat  követő pályatársak a központok és a határvidékek tájain.

 

2.
2017. május 16. 18 óra
Zsigmond csibukja. München vagy Párizs? A tapasztalat és a benyomás között.
Szinyei Merse Pál csibukkal örökítette meg 1866-ban a nála két évvel fiatalabb öccsét, Szinyei Merse Zsigmondot (aki Bécsben végezte az Orvosegyetemet...) Maga a Müncheni Akadémiát látogatta, és itt bukott meg a Majális című képével 1873-ban.  Szinyei ifjonti vakmerőséggel kereste a plein air minden nehézségét, a színek tüzét, az impresszió egységét. Volt egy drámai vétsége. Akadémista korában Gustave Courbet tolmácsa volt egy 1869-es nemzetközi kiállításon…

 

3.

2017. május 30. 18 óra
Beszéljünk a szurokról. Az asztalos, a Bonaparték és a fontenebleau-i erdő.

Munkácsy is szerette Rembrandtot. És különben is az volt a felfogás, hogy egy rendes kép: barna. A barna pigmentek iránti igény az útburkolás új anyagára irányította a figyelmet. A 19. században kezdték használni alapozásra a festők a bitument.  Munkácsy is valósággal beleszerelmesedett eb

be az anyagba, és pályája korai szakaszán, főleg a düsseldorfi években nyakra-főre használta ezt a rendkívül barátságtalan anyagot, mely műveinek megsemmisüléséhez is vezethet ….

 

4.

2017. június 13. 18 óra
A tütü, a trikó és az abszint találkozása a mangófa alatt. A „kiszállás” kísérletei…
Az első tütüt Marie Taglioni viselte 1832-ben Párizsban.  A tütü szoknyácska, mely a táncos lábmunkáját láthatóvá teszi. Négy-öt réteg tüllből áll. Aztán nemcsak a tütü lett rövidebb, hanem az anyaga is áttetszőbb. A múlt századi párizsi operai balettnövendékek, főleg kislányok csúfneve pedig balettpatkány volt. Ők voltak a show business első áldozatai. Előadás után előkerült a festészet és irodalom gyakori témájaként ismert, veszedelmes italnemű, az abszint….

 

5.
2017. június 27. 18 óra
Kik laknak a rue Hégésippe Moreau utca 15-ben? Patikussegédek és a színtüzesítés.
Az utcát egy fiatalon elhunyt romantikus költőről nevezték el. Ma is ott a ház  kapuja fölött: Művészetek Háza.
Több mint száz éve éltek itt a maguk korának legjobb, legnevesebb művészei, közöttük magyarok is. Munkácsy első párizsi műterme is itt volt, itt „szobáztatta” pártfogoltjait, köztük Rippl-Rónait, Paál Lászlót. „Ő volt az, aki számomra, kezdő művész számára, az érvényesülés útját legelőször igyekezett egyengetni”-írta Rippl. De itt volt Cézanne párizsi műterme is 1906-ig, amelyben aztán a magyar Nicolas Schöffer dolgozott…

 

 

Esemény dátum: 
2017. május 02. 17:30 - 2017. június 27. 18:30
Főoldali karika felirata: 
előadássorozat

OLD SCHOOL - Riportkiállítás az MK Damjanich utcai periódusáról

Esemény dátum: 
2017. március 17.
17:00 - 20:00
Főoldali karika felirata: 
kiállítás

Nyílt nap a KMI-ben és a MAMI-nál

A PTE Művészeti Karának a Képzőművészeti és a Média-és Alkalmazott Művészeti Intézete

nyílt napot tart 2017. február 8-án, szerdán.

 

Helyszín:

Pécs, Zsolnay Kulturális Negyed, Zsolnay Vilmos u. 16., E/33-as épület (Basamalom utcai bejárat felől)
http://www.zsolnaynegyed.hu/tartalmak/Zsolnay_negyed_megkozelites

 

Program:

11 órától az E33/121-es teremben (Lantos-terem) általános tájékoztató lesz a karról és a festészet, szobrászat, kerámiatervezés és tervezőgrafika szakok után érdeklődőknek, majd a szakfelelősök beszélnek a különböző szakok sajátosságairól.

 

Ezután lehetőség nyílik műterem- és műhelylátogatásokra, oktatókkal való személyes konzultációra, valamint a hallgatókkal való találkozásra. A kerámia tanszéken a látogatók megpróbálkozhatnak a papírhajtogatással és felkereshetik a betonműhelyet is.

 

Az elektronikus zenei szak iránt érdeklődő diákokat az E/33 alagsori -110 teremben várják a szak oktatói és hallgatói.

 

Információ:

Képzőművészeti Intézet: György Hajnal, hajnal@art.pte.hu  72/5001-500/22825
Média- és Alkalmazott Művészeti Intézet: Radnai Éva, radnai.eva@art.pte.hu 72/5001-500/22878

 

nyíltnap

Esemény dátum: 
2017. február 08.
11:00 - 20:00
Főoldali karika felirata: 
nyílt nap

Oldalak

Feliratkozás RSS - művészettörténet csatornájára