Pécsi Tudományegyetem

Művészeti Kar

jubilogo3

  

Kari Tanács

     
 

A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Muködési Szabályzatának 27. számú melléklete

A Művészeti Kar Szervezeti és Működési Szabályzata

(vonatkozó részek)

 
     
 
10. §
(1) A Kari Tanács a Kar döntési, véleményezo, javaslattevo és ellenorzési jogkörrel rendelkezo testülete. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a Kart érintik, és amelyek a Szenátus, valamint a rektor feladat- és hatáskörébe tartoznak, továbbá dönt a hatáskörébe tartozó és minden olyan Kart érinto ügyben, amely nem tartozik más szervezet hatáskörébe.

(2) A Kari Tanács elnöke a dékán.
(3) A Kari Tanács egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja a Kar szerveire, kivéve, ha felsobb szabályozás ezt tiltja.

A Kari Tanács összetétele

11. §
(1) A Kari Tanács 15 szavazati jogú tagból áll, akik

a) hivatali beosztásából eredoen
aa) a dékán,
ab) a HÖK elnöke,
b) választás útján
ba) a Képzomuvészeti Intézet 3 oktatója
bb) a Zenemuvészeti Intézet 3 oktatója
bc) a Média- és Alkalmazott Muvészeti Intézet 2 oktatója
bd) 2 hallgató
be) 1 doktorandusz hallgató
bf) 1 alkalmazott
bg) a szakszervezet egy képviseloje

(2) A Kari Tanács tanácskozási jogú tagjai:
a) a megválasztott, de még hivatalba nem lépett dékán,
b) a dékánhelyettesek,
d) a dékáni hivatalvezeto,
e) a Doktori Iskola vezetoje,
f) a kar választott szenátora,
g) az önálló oktatási szervezeti egységek vezetoi,
h) az önálló kutatási szervezeti egységek vezetoi,
i) a kari bizottságok elnökei,
j) a gazdasági vezeto,
k) az intézeti menedzserek.
(3) A dékán a Kari Tanács üléseire tanácskozási joggal esetenként meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

12. §
(1) A Kari Tanács tagja a Kar érdekének szem elott tartásával:

a) jogosult és köteles a Kari Tanács munkájában személyesen legjobb tudása szerint részt venni,
b) jogosult észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, a kari vezetokhöz kérdéseket intézni.
(2) A Kari Tanács tagja akadályoztatása esetén köteles az ülést megelozo 1 nappal a Kari Tanács titkáránál távolmaradását bejelenteni.
(3) Új intézet alapítása, illetve megszunése esetén, a Kari Tanács tagjainak száma – az Nftv. és a PTE SZMSZ Szenátus összetételére vonatkozó szabályainak, valamint a hallgatói részvételi arányok megtartásának figyelembe vételével – arányosan változik.

A Kari Tanács választásának szabályai

13. §
(1) A Kari Tanács tagjait három évre választják, kivéve a HÖK Küldöttgyulése által delegált Kari Tanács tagokat.

(2) A Kari Tanács tagjává a Karral teljes vagy részmunkaidos közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói, kutatói, és nem oktató-kutató munkakörben foglalkoztatottak választhatók.
(3) A Kari Tanács tagjait a képviseloi helyek arányában szervezeti egységenként (intézetek, nem oktató közalkalmazottak, HÖK) választják.
(4) A Kari Tanács hallgató tagjait a kari HÖK Küldöttgyulés választja meg a Karral hallgatói jogviszonyban állók közül legfeljebb két évre. A választás és jelölés lebonyolítására a HÖK szabályzatot (ügyrendet) alkot.
(5) A Kari Tanács hallgatói képviseloit a hallgatói részönkormányzat Küldöttgyulése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározottak szerint delegálja azzal, hogy a különbözo intézetekhez tartozó hallgatók képviselete lehetoség szerint biztosított legyen.
(6) A Doktorandusz Önkormányzat a Kari Tanács tagját a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya szerint delegálja.
(7) A Kari Tanács választott tagja a Kar nem oktató munkakörben foglalkoztatott egy közalkalmazottja.
(8) Megszunik a Kari Tanács választott tagjának mandátuma annak lejárta elott
a) lemondással,
b) a tag halálával,
c) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti, hallgatói jogviszonyának megszunésével,
d) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti jogviszonyának megszunése nélkül, ha kikerül annak a szervezetnek, illetve választói körzetnek az állományából, amelynek képviselojévé választották,
e) aki bármilyen okból a kari tanácsi tagságból eredo feladatait több mint 3 alkalommal nem tudja ellátni és nem tudja igazolni távolmaradását;
f) visszahívással.
(8) Amennyiben a szervezeti egységet megilleto testületi hely a tagság megszunése miatt megüresedik, vagy a tag 6 hónapnál hosszabb ideig nem tud eleget tenni feladatának, a helyét a póttagok közül annak kell betölteni, aki a legtöbb szavazatot kapta és a tisztséget elvállalja. Amennyiben ilyen személy nincs, úgy a megüresedett helyre idoközi választást kell kiírni a megszunéstol számított 60 napon belül. Az idoközi választással elnyert mandátum a Kari Tanács megbízásának idoszakával együtt szunik meg.
(9) A Kari Tanács tagok visszahívását a dékán, mint a Kari Tanács elnöke, valamint a tagot megválasztók 50 %-a kezdeményezheti indokolással ellátott írásbeli eloterjesztés alapján. A visszahívásról a választó testület titkosan, többségi szavazással dönt.
(10) Az arra jogosultak csak egy képviseleti tisztségre pályázhatnak, mert egy Kari Tanács képviselo egy oktatási egységet képviselhet.

A tagok jelölésére irányadó szabályok

14. §
(1) A jelölések és a választások elokészítésére, valamint lebonyolítására a dékán Választási Bizottságot jelöl ki. A bizottság 1 elnökbol és 2 tagból áll. A Bizottság elnökét a Kar oktatói közül, tagjait a Kar nem oktató közalkalmazott tagjai közül a dékán kéri fel. A Választási Bizottság felelos a választói névjegyzék összeállításáért, a jelölés és a választás tisztaságáért, és a választási szabályok megtartásáért.

(2) A jelölés intézetenként a választási bizottság által elkészített és hitelesített jelölolapon titkosan történik. Külön jelölolista készül az oktatók és a nem oktató közalkalmazottak képviseloinek megválasztásához.
(3) Minden jelölési joggal rendelkezo személy – aláírása ellenében – megkapja az adott szervezeti egységbol választhatók teljes listáját. Ha a listára felvehetok közül valaki írásban kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók között, úgy e kérését teljesíteni kell.
(4) A jelölés úgy történik, hogy a jelölési lapon a jelölési lapok kiosztásától számított 8 napon belül minden jelölési joggal rendelkezo legfeljebb három nevet jelöl meg. Ennél több név jelölése esetén a jelölési lap érvénytelen. Kevesebb név jelölése esetén a jelölési lap érvényes.
(5) A titkos jelölés akkor eredményes, ha a szavazati joggal rendelkezok legalább fele az érvényesen kitöltött jelölési lapot a kituzött határidore a választási bizottsághoz eljuttatja. Ha a jelölés eredménytelen, akkor azt 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt jelölés a beérkezett jelölési lapok számától függetlenül eredményes jelölésnek minosül.

A tagok választására irányadó szabályok

15. §
(1) A választás intézetenként tartott választói értekezleteken történik. A választói értekezleteket a választási bizottság elnöke hívja össze.

(2) A választási bizottság a választás elott a jelölési lap alapján készíti el a szavazólapokat, összesíti a jelölési lapokat, és ez alapján elkészíti a jelölési sorrendet. A szavazólapra a sorrend alapján három jelöltet kell felvenni. A jelöltek közül legalább egy fo egyetemi, foiskolai tanár vagy egyetemi, foiskolai docens. Jelölési egyenloség esetén a szavazólapra háromnál több jelölt kerül felvételre. Külön szavazólapot kell készíteni az oktatói és az alkalmazotti tag választásához.
(3) A választói értekezletet a választási bizottság elnöke vezeti. A választói értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább 50%-a jelen van. Amennyiben a választói értekezlet nem határozatképes, azt 5 munkanapon belüli idopontra újra össze kell hívni. A megismételt választói értekezlet a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(4) A választási bizottság elnöke a választói értekezlet megnyitása és a határozatképesség megállapítása után, lehetoséget biztosít a jelölteknek és a résztvevoknek a megszólalásra, majd ismerteti a szavazás szabályait.
(5) A szavazás titkos. Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenloség esetén – rövid szünet közbeiktatásával még ugyanazon a választói értekezleten – új szavazást kell tartani az elso fordulóban a jelöltséget eléro helyezésu, de azonos szavazattal rendelkezo jelöltek között, amennyiben számuk meghaladja a választható képviseloi számot.
(6) A szavazólapon szereplo – és a leadott érvényes szavazatok legalább 25%-át megszerzo – de meg nem választott jelöltek a Kari Tanács póttagjai.
(7) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult tagjainak legalább 50%+1 fo leadta szavazatát. A két legtöbb szavazatot kapott jelölt képviseli a választókörzetet a Kari Tanács ülésein. A képviseleti mandátumot nem szerzett jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott jelölt a Kari Tanács póttagja.

A választási eljárás egyéb szabályai

16. §
(1) A választások eredményét 3 példányban készült jegyzokönyvbe kell foglalni. A jegyzokönyvet a választási bizottság elnöke és tagjai írják alá. A választási jegyzokönyvek egy példányát meg kell küldeni a Rektori Hivatalnak, további példányait a kari irattárba, és a szervezeti egység irattárába kell elhelyezni, s azt legalább öt évig kötelesek megorizni. A szavazólapok egy évig a kari irattárban szintén megorzendok.

(2) A jelölés és a választás törvényes lefolytatásával kapcsolatosan a választást követo 3 munkanapon belül a dékánnál óvás emelheto. A dékán az óvásról 3 munkanapon belül dönt.
(3) A megválasztott tag részére megbízólevelet kell kiállítani, amit a választási bizottság elnöke és a dékán ír alá.

A Kari Tanács feladat- és hatásköre

17. §
(1) A Kari Tanács döntési hatáskörébe tartozik:

a) a kari szabályzatok elfogadása, módosítása,
b) a dékáni, és dékánhelyettesi pályázatok rangsorolása, a dékán visszahívásának kezdeményezése,
c) a szervezeti egységvezetoi pályázatok rangsorolása,
d) a kari bizottságok létesítése, megszüntetése,
e) a Kar oktatás- és kutatásfejlesztési célkituzéseinek meghatározása,
f) a Karon folyó képzés tanterveinek meghatározása, illetve jóváhagyása,
g) a Kar képzési, továbbképzési, kutatási tevékenységének értékelése,
h) kari kitüntetések alapítása és adományozása,
i) a nemzetközi kapcsolatok fobb elveinek meghatározása,
j) a kari szervezeti egységek vezetoinek beszámoltatása,
k) a kari doktori tanács belso és külso tagjainak megválasztása,
l) honoris causa cím adományozásának kezdeményezése,
m) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése,
n) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket jogszabály vagy a Szenátus hatáskörébe utal.
(2) A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak:
a) a Kar szervezeti és muködési szabályzatára, illetve annak módosítására,
b) a Kar gazdasági tervére, illetve a gazdasági terv végrehajtásáról szóló beszámolóra,
c) a Kar szervezeti felépítésére,
d) a Kar fejlesztésének elveire,
e) szervezeti egység létrehozására, átalakítására, megszüntetésére, elnevezésének módosítására,
f) Professor Emeritus vagy Professor Emerita cím adományozására,
g) magántanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes egyetemi tanári cím adományozására
h) szak alapítására, illetoleg indítására,
i) jubileumi diplomák adományozására,
j) kitüntetéses doktorrá avatásra.
(3) A Kari Tanács véleményt nyilvánít:
a) az egyetemi tanári, egyetemi docensi pályázatokról,
b) az adjunktusi és tanársegédi oktatói pályázatokról és azokat rangsorolja,
c) a Kart érinto költségvetési és fejlesztési javaslatok ügyében,
d) az intézményfejlesztési tervrol, a kutatási- fejlesztési-innovációs stratégiáról, képzési (szakképzési) programról, minoségfejlesztési programról,
e) minden olyan ügyben, amelyben a rektor vagy a dékán a testület véleményét kéri.

A Kari Tanács muködése

A Kari Tanács munkaprogramja

18. §
(1) A Kari Tanács féléves munkaprogram alapján ülésezik (rendes ülés), mely az akadémiai év (tanév) idobeosztásához, valamint a Szenátus munkaprogramjához igazodik. A munkaprogramot félévenként elore kell elfogadni.

(2) A Kari Tanács munkaprogramját a Dékáni Tanács, a szervezeti egységek és az érdekképviseletek vezetoinek javaslata alapján, a dékán állítja össze és a Kari Tanács fogadja el.
(3) A munkaprogram összeállításánál figyelemmel kell lenni a rendszeresen visszatéro napirendek (kitüntetési javaslatok, egyetemi, foiskolai tanári felterjesztések stb.) éven belüli megfelelo ütemezésére. A Kari Tanács minden rendes ülésének állandó napirendjei:
a) személyi kérdések,
b) beszámolók a lejárt határideju határozatok végrehajtásáról.
(4) A munkaprogramnak tartalmaznia kell az egyes ülések várható idopontját és az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok felsorolását.
(5) Az elfogadott munkaprogramtól indokolt esetben el lehet térni.

Az ülések elokészítése

19. §
(1) A munkaprogram alapján az egyes ülések napirendjét – a Dékáni Tanács javaslatainak figyelembe vételével – a dékán határozza meg.

(2) A Kari Tanács bármely tagjának vagy állandó meghívottjának joga van napirendi javaslatot tenni. Amennyiben a dékán a javaslatot az eloterjesztést követo, illetve legkésobb annak beérkezését követo második Kari Tanácsi ülésen nem tuzi napirendre, köteles a testületet megszavaztatni a napirendre tuzés kérdésérol. Amennyiben a napirendi javaslat valamely intézet tanácsától, illetve a Kari Tanács tagjai 1/3-ának írásbeli támogatásával érkezett, a javaslatot legkésobb annak beérkezését követo második ülés napirendjére kell tuzni.
(3) A meghívót, az eloterjesztéseket a személyi anyagokkal együtt a Kari Tanács tagjai és állandó meghívottai részére 5 nappal az ülés elott elektronikus úton kell megküldeni. A meghívó kiküldése a Dékáni Hivatalvezeto feladata. Az eloterjesztések anyagát a személyi anyagok, a várhatóan zárt ülésen tárgyalandó eloterjesztések, valamint a dékán által a Kar, az Egyetem gazdasági érdekeire tekintettel megjelölt eloterjesztések kivételével az ülést megelozo 2 nappal a Dékáni Hivatalvezeto a Kar belso levelezo rendszerén köteles közzétenni. Mindazok az eloterjesztések – a személyi anyagok kivételével –, amelyek a honlapon nem kerülnek közzétételre, a Kar dolgozói, hallgatói által a Kari Tanács ülését követoen a Dékáni Hivatal vezetojénél megtekinthetok.
(4) A Kari Tanács ülését a dékán, akadályoztatása esetén a dékán által kijelölt tanácstag vezeti.
(5) A Kari Tanácsot a dékán hívja össze:
(a) akadémiai évenként legalább 4 alkalommal
b) 15 napon belül, ha
ba) a Kari Tanács ülése határozatképtelen,
bb) a Kari Tanács tagjainak legalább egyharmada írásban kéri,
bc) az oktatók több mint egyharmada ezt írásban indítványozza,
bd) a Kar egy bizottsága azt írásban indítványozza,
be) a Intézeti Tanács indítványa alapján az intézetigazgató írásban kéri,
bf) a hallgatók legalább egyharmada ezt írásban kéri,
c) A Kari Tanács ünnepi alkalmakkor, évfordulók, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelo napirend tárgyalható.
(6) Rendkívüli esetben a Kari Tanács rövid úton, szóban is összehívható. A Kari Tanács rendkívüli ülését össze kell hívni a dékán, valamint a Kari Tanács tagjai 1/3-ának indítványára, ha azt rendkívüli, sürgos és halaszhatatlan ügy indokolja. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt idopontját és a rendkívüli összehívás indokát. A Kari Tanács rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.

Az eloterjesztések elokészítése

20. §
(1) A Kari Tanács üléseire szóló meghívót írásban - a napirendi pontok írásos anyagaival együtt - 5 munkanappal az ülés elott meg kell küldeni a Kari Tanács tagjainak. Az elozetesen ki nem küldött anyagokat a testület nem köteles megtárgyalni. Az ülés elokészítése, a meghívók kiküldése a Dékáni Hivatal vezetojének a feladata.

(2)Az eloterjesztés elokészítéséért a tárgy, napirend eloterjesztoje a felelos. Az eloterjesztést legkésobb az ülést megelozo 8. napig kell elektronikus úton a Kari Tanács titkárának megküldeni. A Kari Tanács napirendjén csak a határozati javaslatot is tartalmazó írásbeli eloterjesztés szerepelhet, a dékán azonban ez alól kivételt tehet. A dékán – indokolt esetben – az eloterjeszto kérelmére a 8 napos határidot lerövidítheti.
(3) Az eloterjesztéshez szükség esetén csatolni kell a tárgyban érintett bizottság és a Dékáni Tanács írásos véleményét legkésobb a Kari Tanács üléséig; ennek hiányában az eloterjesztést le kell venni a napirendrol. A bizottsági vélemények beszerzésérol a Dékáni Hivatalvezeto gondoskodik.
(4) Ha a határozati javaslat szó szerinti átvételt tartalmaz hatályos jogszabályból vagy hatályos egyetemi szabályzatból, illetve felsobb szerv (Szenátus, Országgyulés, Kormány stb.) egyedi döntésén alapul, azt az adott szövegrésznél, a forrás pontos megjelölésével jelezni kell. Amennyiben a határozati javaslat korábbi döntés módosítására irányul, az eloterjeszto az egységes szerkezetben foglalt anyagban egyértelmu kiemeléssel köteles megjelölni a módosításokat.

A Kari Tanács ülései

21 §
(1) A Kari Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Kari Tanács ülése nyilvános. Zárt ülést lehet tartani a dékán, vagy a Tanács tagjai egyharmadának javaslatára. Zárt ülést kell elrendelni a személyiségi jogokat (kinevezés, felmentés, fegyelmi felelosségre vonás), államtitkot, szolgálati titkot, szakmai és üzleti titkot érinto ügyek tárgyalásakor.

(2) A zárt ülésen csak a Kari Tanács tagjai, a Dékán által a részvételre felkért személyek, a jegyzokönyvvezeto és az ülés lebonyolításában résztvevo szakértok vehetnek részt.
(3) A zárt ülést követoen a Dékán szükség szerint gondoskodik a nyilvánosság tájékoztatásáról. A zárt ülésen elhangzottakról kizárólag a Dékán vagy az általa megbízott személy jogosult harmadik személy számára tájékoztatást adni.
(4) A Dékán, illetve a levezeto elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai és feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) határozatképesség megállapítása,
c) napirendi pontok elfogadtatása,
d) az ülés vezetése, szó megadása, megtagadása és megvonása,
e) tárgyra való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
f) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására vonatkozó javaslattétel,
g) új napirendi pont felvételére vonatkozó javaslattétel,
h) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására,
i) szavazat számláló bizottság felállítása,
j) nyílt és titkos szavazás elrendelése, eredményének megállapítása,
k) határozat kimondása,
l) a vita lezárása.
(5) A Kari Tanács muködésével kapcsolatos ügyviteli és igazgatási feladatok ellátásáról a Dékáni Hivatalvezeto gondoskodik.
(6) A dékáni hivatalvezeto:
a) közremuködik a Kari Tanács üléseinek elokészítésében, véleményezésében,
b) elokészíti a Kari Tanács határozati javaslatait, szervezi a Kari tanácsi határozatok végrehajtását,
c) jogszabály-, illetve szabályzatértelmezési kérdésekben felvilágosítást ad a Kari Tanács tagjai részére.
(7) A Kari Tanács napirendjére a dékán tesz javaslatot, amit a testület fogad el az ülés kezdetén a határozatképesség megállapítását követoen. A napirendre javaslatot tehet még a Kari Tanács valamely bizottsága, az oktatási-igazgatási szervezeti egységek vezetoi, valamint a Kari Tanács tagjai 8 nappal az ülés megkezdése elott.
(8) A Kari Tanács köteles napirendre tuzni:
a) a Tanács bizottságainak eloterjesztését;
b) a dékán eloterjesztését;
c) a Tanács tagjainak egyharmada által támogatott napirendi javaslatot;
d) a Hallgatói Önkormányzat eloterjesztését.
(9) A Kari Tanács határozatot csak írásban beterjesztett határozati javaslat alapján hozhat.
(10) A Kari Tanács az eloterjesztéseket köteles érdemben megtárgyalni. Ha az eloterjesztést nem találja kelloen megalapozottnak, határido megjelölésével - esetleg iránymutatásokkal - ismételt eloterjesztésre átadja vagy visszautalja az eloterjesztonek. Az eloterjesztéshez való hozzászólások száma és idotartama a testület döntése alapján korlátozható.

A határozatképesség megállapítása és a napirend elfogadása

22. §
(1) Az ülés megnyitása után a dékán megállapítja a Kari Tanács határozatképességét. A Kari Tanács határozatképes, ha szavazati joggal rendelkezo tagjainak 60%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén új ülést kell összehívni. Határozatképtelenség esetén a dékán az ülést elnapolja azzal, hogy egyúttal meghatározza az új ülés idopontját. Az új ülés idopontját 8 napon belüli idopontra kell kituzni. A megismételt ülést változatlan napirenddel kell összehívni. A megismételt ülésnek is határozatképesnek kell lennie.

(2) Az egyéb napirendi javaslatok tárgyalásáról a Tanács az ülés megkezdésekor dönt. A meghívóban nem szereplo napirendi pont felvételére a Kari Tanács ülésén csak rendkívül indokolt esetben van lehetoség. A napirenden nem szereplo javaslat napirendre vételérol a Kari Tanács jelen levo tagjai 50%+ 1 fo szavazatával határoz.
(3) A határozatképesség megállapítása, valamint a napirendre való felvételre irányuló javaslat esetén, az arról való szavazás után a Kari Tanács dönt az ülés napirendjének elfogadásáról.

Napirend elotti felszólalások

23. §
(1) Az elso napirendi pont megtárgyalása elott a dékán, a Kar önálló szervezeti egységeinek vezetoi, valamint a Doktori Iskola, a Hallgatói Önkormányzat és a szakszervezetek képviseloi napirend elotti felszólalással élhetnek.

(2) Napirend elotti felszólalásnak akkor van helye, ha annak tárgya a Kar egészét vagy több szervezeti egységét érinti.
(3) A napirend elotti felszólalás nem kapcsolódhat napirendi ponthoz, illetve nem befolyásolhatja valamelyik napirendi pont megtárgyalását.
(4) Napirend elotti felszólalás esetén – a személyes érintettség esetét kivéve – nincs helye vitának vagy viszontválasznak, indokolt esetben azonban a dékán az elhangzottakkal kapcsolatban a Kari Tanácsot állásfoglalásra kérheti fel.
(5) A napirend elotti felszólalások idotartamát a dékán korlátozhatja.

Az egyes napirendi pontok vitája

24. §
(1) A napirendi pont vitája az eloterjesztésen alapul, amelyhez az eloterjeszto rövid szóbeli kiegészítést fuzhet.

(2) A napirendi pont vitája elott a dékán ismerteti az eloterjesztéssel kapcsolatos dékáni tanácsi és bizottsági döntéseket.
(3) A szóbeli kiegészítés után a Kari Tanács tagjai eloször kérdéseket intézhetnek az eloterjesztohöz. Érdemi hozzászólásokra csak a kérdések megválaszolása után kerülhet sor.

Határozathozatal

25. §
(1) Minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van. A határozathozatal a jelenlevok egyszeru többségével, általában nyílt szavazással történik, amely alatt az értendo, hogy az igen szavazatok száma több mint a nem és a tartózkodás szavatok számának összege. A Kari Tanács az e szabályzatban meghatározott különös esetekben minosített többséggel hoz határozatot (az igen szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat kétharmadát). Egy döntés akkor érvényes, ha az adott kérdésre a Kari Tanács tagjainak több mint fele érvényes szavazatot adott le.

Titkos szavazást kell tartani személyi ügyek esetén, illetoleg ha a szavazásra jogosultak legalább egyharmada ezt kéri. Az igen és a nem szavazatok egyenlosége esetén: nyílt szavazásnál a dékán szavazata dönt; titkos szavazás esetén új szavazást kell elrendelni.
(2) Kettonél több lehetoség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Ha az elso fordulóban nem kap többséget az egyik, a második fordulóban csak az elso fordulóban két legtöbb szavazatot kapott lehetoség kerül újraszavazásra. Az eredménytelen szavazás ugyanazon az ülésen legfeljebb két ízben megismételheto.
(3) Az ülésen az eloterjesztés tárgyalásakor módosító indítványt lehet eloterjeszteni. A módosító indítvány lehet teljes-, rész-, vagy ügyrendi indítvány. Az eloterjeszto a módosító indítvány befogadásáról dönt. Az elnök a vita lezárása és összefoglalása után a teljes módosító indítvány (oka)t teszi fel szavazásra, annak elfogadása esetén további döntésre nincs szükség. Több teljes módosító indítvány esetén azokat elhangzásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Ezt követoen, vagy ennek hiányában a levezeto elnök a módosító részindítványt – több részindítvány esetén részindítványokat, azok elhangzása sorrendjében – bocsátja szavazásra. Az elfogadott részindítványt az eredeti eloterjesztés részének kell tekinteni. A részindítvány elfogadásához ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a javaslat egésze megkíván. A részindítványról való szavazást követoen a
Kari Tanács dönt az eloterjesztés egészérol. Ügyrendi kérdésekben a Kari Tanács vita nélküli szavazást tart.
(4) Személyi kérdésekben a Kari Tanács tagjai hivatali pecséttel ellátott szavazólapot kapnak, amelyet kitöltés után a lezárt urnába kell bedobni. Egy íven több egymástól független személyi kérdésben is lehet szavazni. Ebben az esetben az íven belül az elkülönült szavazási kérdéseket jól láthatóan külön kell választani. Szavazni a jelölt neve mellett elhelyezett, tollal írt, két egymást keresztezo vonallal lehet.
(5) Érvénytelen az a szavazólap, vagy szavazóív, amely nincs ellátva hivatalos bélyegzolenyomattal, illetve az a szavazólap, vagy a szavazóívnek azon része, amely egynél, vagy valamely szabályzatban meghatározott számnál több szavazatot tartalmaz. Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) érvénytelen szavazólapon adtak le,
b) nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le.
(6) Személyi kérdésekben az a jelölt tekintendo megválasztottnak, aki megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a leadott szavazatok több mint fele érvényes volt. Amennyiben nincs megválasztottnak tekintheto jelölt, a dékán kérheti a rektorválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazását.
(7) Személyi kérdésekben és egyéb titkos szavazás lebonyolításában szavazatszámláló bizottság muködik közre, amelyet a Kari Tanács a tagjai sorából a dékán javaslata alapján esetenként választ.
(8) Eloterjesztés napirendrol való levételét a dékán, a napirendi pont levezeto elnöke és az eloterjeszto a határozathozatal megkezdéséig javasolhatja.
(9) Szabályzatmódosítás alkalmával a javaslat egyes részleteinek a módosítással való elfogadásán túl, szükséges a javaslat egészének Kari Tanácsi elfogadtatása (zárószavazás) is. A javaslat egészét az eloterjeszto a zárószavazás elott bármikor visszavonhatja.
(10) Ketto vagy több lehetoség közül való választás esetén a Kari Tanács minden tagja csak az egyik választási lehetoségre szavazhat igennel. A leadott szavazatokat ellenorizni kell. Amennyiben a Kari Tanács tagja egynél több lehetoség tekintetében igennel szavazott, nyilatkoztatni kell, hogy melyik szavazatát tartja érvényesnek.
(11) Ketto vagy több lehetoség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Amennyiben az elso fordulóban nem dolt el a kérdés, a második fordulóban X-választandó esetén az az X-1 lehetoség kerül szavazásra, amely az elso fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A szavazás legfeljebb addig ismételheto, amíg egy szavazásra bocsátott kérdés marad.
(12) Szavazás közben hozzászólni, a szavazást indokolni tilos.
(13) Határozathozatal rendkívüli, sürgos helyzetben, nyilvános szavazással eldöntheto ügyekben elektronikus úton is történhet, melyet a dékánnál bármely Kari Tanács tag kezdeményezhet. Elektronikus szavazást a dékán (akadályoztatása esetén az általa megbízott Kari Tanács elnök) rendelhet el. Elektronikus úton történo szavazás nem történhet költségvetésrol, beszámolóról, fejlesztésrol, személyi ügyekrol és minden minosített többségu határozatot igénylo kérdésrol.
(14) Elektronikus szavazás esetén, a Dékáni Hivatalvezeto a válaszadási határido megadásával, minden szavazásra jogosultnak írásban, elektronikus formában megküldi a határozati javaslatot a Kari Tanács tagokkal elore regisztráltatott e-mail címre, melynek jogbiztonságáért a Kari Tanács tag vállal felelosséget. A határozathozatalról jegyzokönyvet kell készíteni, amelyben a határozat szó szerinti szövegét, a nem szavazók nevét fel kell tüntetni és azt ki kell küldeni a Kari Tanács tagoknak.
(15) Az elektronikus úton elfogadott határozatot a következo Kari Tanácson kell aláírnia minden tagnak, aki az elektronikus szavazásban részt vett.
(16) A Tanács összes szavazati jogú tagjai 2/3-os többségének egyetérto szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
a) a kari SZMSZ elfogadása, módosítása,
b) a kari fejlesztési és szervezési koncepciók meghatározása,
c) a dékán visszahívásának kezdeményezése,
d) a kari költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadása,
e) oktatási szervezeti egységek létesítésének, megszüntetésének és átszervezésének a kezdeményezése.

Kérdés

26. §
(1) Az utolsó írásban eloterjesztett napirendi pont tárgyalásának lezárása után, a Kar bármely polgára kérdést intézhet a Kar vezetoihez, a Kari Tanács tagjaihoz, a kari bizottságok megjelent elnökeihez és a szakszervezetek képviselojéhez.

(2) A kérdés címzettje azonnal, vagy ha a kérdés azonnali megválaszolása nem lehetséges, 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásban adott válasz tartalmáról a kérdés címzettje a Kari Tanácsot a következo ülésén tájékoztatni köteles.
(3) Amennyiben a kérdést a testület ülése elott legalább 8 nappal korábban megküldik a címzettnek, akkor arra az ülésen válaszolni köteles.

Jegyzokönyvezés

27. §
(1) A Kari Tanács üléseirol a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat rögzíto írásos jegyzokönyvet kell készíteni, három példányban.

(2) A jegyzokönyv tartalmazza:
a) az ülés idopontját és helyét,
b) a jelenlévok nevét,
c) az ülés menetének a leírását,
d) napirendi pontonként a napirendek tárgyát, a felszólalások, hozzászólások, kérdések és a válaszok rövid tartalmi összefoglalását,
e) a szóban eloterjesztett határozati javaslatokat,
f) a nyílt és a titkos szavazások eredményét, valamint
g) a határozathozatal módját, az elfogadott határozatok szó szerinti szövegét.
A határozatokat az ülés napjának megjelölésével, folyamatos sorszámmal kell jelölni (pl. KT 1/2007.(01.01.) sz. határozat). A Kari tanácsi határozatokat naptári évenként újrakezdodoen kell számozni.
(3) Az írásbeli eloterjesztéseket, valamint az egyéb írásbeli dokumentumokat a jegyzokönyv melléklete tartalmazza.
(4) A Kari Tanács bármely tagja kérheti, hogy a saját vagy más felszólalását (hozzászólását, kérdését) vagy annak egy részét szó szerint jegyzokönyvezzék.
(5) A jegyzokönyv vezetését a dékán által megbízott személy végzi. A jegyzokönyvet a dékán, a Dékáni Hivatal vezetoje, valamint két tanácstag írja alá.
(6) A határozatok kari honlapon történo közzétételérol a Dékáni Hivatal vezetoje gondoskodik, legkésobb a Kari Tanács ülését követo ötödik munkanapig, melyek a Kar alkalmazottai és hallgatói számára nyilvánosak, a zárt ülésen hozott döntések kivételével.
(7) A Kari Tanács határozatai nyilvánosak (kivéve a személyiségi jogot érinto, az államtitkot, a szolgálati titkot, a szakmai és üzleti titkot érinto határozatokat). A határozatokat a Dékáni Hivatal vezetoje és a dékán hitelesíti.

Bizottságok, tanácsadó testületek

Kari Tanács bizottságai

28. §
(1) A Kari Tanács egyes feladatainak ellátására, döntéseinek, véleményeinek és javaslatainak elokészítésére, egyes döntési jogainak átruházott hatáskörben való gyakorlására, állandó és ideiglenes szakmai bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok megalakításáról, összetételérol és fo feladatairól a Kari Tanács dönt. Az állandó bizottságot létrehozó Kari tanácsi döntés – amely tartalmazza a bizottság összetételét, a választás és visszahívás módját, a bizottság muködésére vonatkozó egyéb eloírásokat –, a szervezeti és muködési szabályzat mellékletét képezi. A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi, ellenorzési jogkörét, a bizottság alakuló ülését követo Kari Tanácsi ülésen a bizottsági elnökök eloterjesztésére külön kell elfogadni.
(3) A bizottságokban a hallgatók képviseletét biztosítani kell. 50%-os hallgatói képviseletet kell biztosítani a tanulmányi, vizsga- és szociális ügyek intézésére létrehozott bizottságokban.
(4) A tagokat a bizottságokat létrehozó Kari tanácsi döntésben meghatározott módon delegálhatják:
a) a dékán,
b) intézet esetében: az intézetigazgató vagy az Intézeti Tanács az intézet szervezeti és muködési szabályzata szerint,
c) hallgatók esetében a kari HÖK Küldöttgyulése.
(5) A delegáló jogosult indoklás nélkül visszahívni a delegált személyt és helyette mást delegálni, kivéve a Diákjuttatási Bizottság és a Pályázati Ösztöndíjbizottság esetén, ahol a Térítési és Juttatási Szabályzat 6. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni. A döntésrol a Kari Tanács tagjait a visszahívást követo tanácsülésen kell tájékoztatni.
(6) A bizottságok - tagjaik közül - maguk választják meg elnöküket.
(7) A bizottságok adminisztratív teendoit a bizottság titkára látja el. A titkárt a bizottság elnöke javaslatára a dékán bízza meg.
(8) Az állandó bizottság évente legalább kétszer ülésezik. A dékán további ülések tartását is elrendelheti. Az ülést össze kell hívni a Kari Tanács ülését megelozo két héten belül, amennyiben a Kari Tanács napirendjén a bizottság hatáskörét érinto kérdés is szerepel.
(9) A Kari Tanács dönthet ideiglenes bizottság megalakításáról, feladatáról és összetételérol. Ilyen esetben a bizottság muködésének idotartamát és feladatát is meg kell határozni. Az ideiglenes bizottság muködésének rendjét a bizottság elnöke határozza meg.
(10) A Kari Tanács mandátumának lejártát követoen a Kari Tanács állandó bizottságai az új Kari Tanács alakuló üléséig látják el feladataikat.
(11) A Kar állandó bizottságainak felsorolását, a bizottságok feladat- és hatáskörét, muködését e szabályzat melléklete tartalmazza.
(12) Az állandó kari bizottságok megbízatása az oket létrehozó Kari Tanács megbízatásának lejártát követo elso Kari Tanács üléséig tart. A megbízatásuk idotartama alatt elvégzett munkájukról, az új Kari Tanács megválasztását követo elso Kari Tanácson a kari bizottságok írásban beszámolót terjesztenek a Kari Tanács elé. A Kari Tanács továbbá dönt új kari bizottságok felállításáról vagy a régiek továbbmuködésérol, feladataikról, létszámukról, összetételükrol. A megválasztott kari bizottságok- a Kari Tanács megválasztását követo második Kari Tanácson- elfogadásra a Kari Tanács elé terjesztik ügyrendjüket.
(13) Az állandó kari bizottságok tevékenységükrol évente írásban beszámolnak a tanév utolsó ülésén a Kari Tanácsnak.
(14) Az állandó bizottságok:
a) összetételérol és nem hallgató tagjai megbízásáról és visszahívásáról a Dékán eloterjesztésére a Kari Tanács dönt,
b) hallgató tagjait a kari hallgatói részönkormányzat delegálja,
c) munka- és ülésrendjét a bizottság maga határozza meg,
d) elnökén keresztül folyamatos munkakapcsolatot tart a területért felelos kari vezetovel.

 
     
     
     
     

 

 

 

A Kari Tanács

10. §
(1) A Kari Tanács a Kar döntési, véleményezo, javaslattevo és ellenorzési jogkörrel rendelkezo testülete. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a Kart érintik, és amelyek a Szenátus, valamint a rektor feladat- és hatáskörébe tartoznak, továbbá dönt a hatáskörébe tartozó és minden olyan Kart érinto ügyben, amely nem tartozik más szervezet hatáskörébe.

(2) A Kari Tanács elnöke a dékán.
(3) A Kari Tanács egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja a Kar szerveire, kivéve, ha felsobb szabályozás ezt tiltja.

A Kari Tanács összetétele

11. §
(1) A Kari Tanács 15 szavazati jogú tagból áll, akik

a) hivatali beosztásából eredoen
aa) a dékán,
ab) a HÖK elnöke,
b) választás útján
ba) a Képzomuvészeti Intézet 3 oktatója
bb) a Zenemuvészeti Intézet 3 oktatója
bc) a Média- és Alkalmazott Muvészeti Intézet 2 oktatója
bd) 2 hallgató
be) 1 doktorandusz hallgató
bf) 1 alkalmazott
bg) a szakszervezet egy képviseloje

(2) A Kari Tanács tanácskozási jogú tagjai:
a) a megválasztott, de még hivatalba nem lépett dékán,
b) a dékánhelyettesek,
d) a dékáni hivatalvezeto,
e) a Doktori Iskola vezetoje,
f) a kar választott szenátora,
g) az önálló oktatási szervezeti egységek vezetoi,
h) az önálló kutatási szervezeti egységek vezetoi,
i) a kari bizottságok elnökei,
j) a gazdasági vezeto,
k) az intézeti menedzserek.
(3) A dékán a Kari Tanács üléseire tanácskozási joggal esetenként meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

12. §
(1) A Kari Tanács tagja a Kar érdekének szem elott tartásával:

a) jogosult és köteles a Kari Tanács munkájában személyesen legjobb tudása szerint részt venni,
b) jogosult észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, a kari vezetokhöz kérdéseket intézni.
(2) A Kari Tanács tagja akadályoztatása esetén köteles az ülést megelozo 1 nappal a Kari Tanács titkáránál távolmaradását bejelenteni.
(3) Új intézet alapítása, illetve megszunése esetén, a Kari Tanács tagjainak száma – az Nftv. és a PTE SZMSZ Szenátus összetételére vonatkozó szabályainak, valamint a hallgatói részvételi arányok megtartásának figyelembe vételével – arányosan változik.

A Kari Tanács választásának szabályai

13. §
(1) A Kari Tanács tagjait három évre választják, kivéve a HÖK Küldöttgyulése által delegált Kari Tanács tagokat.

(2) A Kari Tanács tagjává a Karral teljes vagy részmunkaidos közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói, kutatói, és nem oktató-kutató munkakörben foglalkoztatottak választhatók.
(3) A Kari Tanács tagjait a képviseloi helyek arányában szervezeti egységenként (intézetek, nem oktató közalkalmazottak, HÖK) választják.
(4) A Kari Tanács hallgató tagjait a kari HÖK Küldöttgyulés választja meg a Karral hallgatói jogviszonyban állók közül legfeljebb két évre. A választás és jelölés lebonyolítására a HÖK szabályzatot (ügyrendet) alkot.
(5) A Kari Tanács hallgatói képviseloit a hallgatói részönkormányzat Küldöttgyulése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározottak szerint delegálja azzal, hogy a különbözo intézetekhez tartozó hallgatók képviselete lehetoség szerint biztosított legyen.
(6) A Doktorandusz Önkormányzat a Kari Tanács tagját a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya szerint delegálja.
(7) A Kari Tanács választott tagja a Kar nem oktató munkakörben foglalkoztatott egy közalkalmazottja.
(8) Megszunik a Kari Tanács választott tagjának mandátuma annak lejárta elott
a) lemondással,
b) a tag halálával,
c) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti, hallgatói jogviszonyának megszunésével,
d) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti jogviszonyának megszunése nélkül, ha kikerül annak a szervezetnek, illetve választói körzetnek az állományából, amelynek képviselojévé választották,
e) aki bármilyen okból a kari tanácsi tagságból eredo feladatait több mint 3 alkalommal nem tudja ellátni és nem tudja igazolni távolmaradását;
f) visszahívással.
(8) Amennyiben a szervezeti egységet megilleto testületi hely a tagság megszunése miatt megüresedik, vagy a tag 6 hónapnál hosszabb ideig nem tud eleget tenni feladatának, a helyét a póttagok közül annak kell betölteni, aki a legtöbb szavazatot kapta és a tisztséget elvállalja. Amennyiben ilyen személy nincs, úgy a megüresedett helyre idoközi választást kell kiírni a megszunéstol számított 60 napon belül. Az idoközi választással elnyert mandátum a Kari Tanács megbízásának idoszakával együtt szunik meg.
(9) A Kari Tanács tagok visszahívását a dékán, mint a Kari Tanács elnöke, valamint a tagot megválasztók 50 %-a kezdeményezheti indokolással ellátott írásbeli eloterjesztés alapján. A visszahívásról a választó testület titkosan, többségi szavazással dönt.
(10) Az arra jogosultak csak egy képviseleti tisztségre pályázhatnak, mert egy Kari Tanács képviselo egy oktatási egységet képviselhet.

A tagok jelölésére irányadó szabályok

14. §
(1) A jelölések és a választások elokészítésére, valamint lebonyolítására a dékán Választási Bizottságot jelöl ki. A bizottság 1 elnökbol és 2 tagból áll. A Bizottság elnökét a Kar oktatói közül, tagjait a Kar nem oktató közalkalmazott tagjai közül a dékán kéri fel. A Választási Bizottság felelos a választói névjegyzék összeállításáért, a jelölés és a választás tisztaságáért, és a választási szabályok megtartásáért.

(2) A jelölés intézetenként a választási bizottság által elkészített és hitelesített jelölolapon titkosan történik. Külön jelölolista készül az oktatók és a nem oktató közalkalmazottak képviseloinek megválasztásához.
(3) Minden jelölési joggal rendelkezo személy – aláírása ellenében – megkapja az adott szervezeti egységbol választhatók teljes listáját. Ha a listára felvehetok közül valaki írásban kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók között, úgy e kérését teljesíteni kell.
(4) A jelölés úgy történik, hogy a jelölési lapon a jelölési lapok kiosztásától számított 8 napon belül minden jelölési joggal rendelkezo legfeljebb három nevet jelöl meg. Ennél több név jelölése esetén a jelölési lap érvénytelen. Kevesebb név jelölése esetén a jelölési lap érvényes.
(5) A titkos jelölés akkor eredményes, ha a szavazati joggal rendelkezok legalább fele az érvényesen kitöltött jelölési lapot a kituzött határidore a választási bizottsághoz eljuttatja. Ha a jelölés eredménytelen, akkor azt 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt jelölés a beérkezett jelölési lapok számától függetlenül eredményes jelölésnek minosül.

A tagok választására irányadó szabályok

15. §
(1) A választás intézetenként tartott választói értekezleteken történik. A választói értekezleteket a választási bizottság elnöke hívja össze.

(2) A választási bizottság a választás elott a jelölési lap alapján készíti el a szavazólapokat, összesíti a jelölési lapokat, és ez alapján elkészíti a jelölési sorrendet. A szavazólapra a sorrend alapján három jelöltet kell felvenni. A jelöltek közül legalább egy fo egyetemi, foiskolai tanár vagy egyetemi, foiskolai docens. Jelölési egyenloség esetén a szavazólapra háromnál több jelölt kerül felvételre. Külön szavazólapot kell készíteni az oktatói és az alkalmazotti tag választásához.
(3) A választói értekezletet a választási bizottság elnöke vezeti. A választói értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább 50%-a jelen van. Amennyiben a választói értekezlet nem határozatképes, azt 5 munkanapon belüli idopontra újra össze kell hívni. A megismételt választói értekezlet a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(4) A választási bizottság elnöke a választói értekezlet megnyitása és a határozatképesség megállapítása után, lehetoséget biztosít a jelölteknek és a résztvevoknek a megszólalásra, majd ismerteti a szavazás szabályait.
(5) A szavazás titkos. Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenloség esetén – rövid szünet közbeiktatásával még ugyanazon a választói értekezleten – új szavazást kell tartani az elso fordulóban a jelöltséget eléro helyezésu, de azonos szavazattal rendelkezo jelöltek között, amennyiben számuk meghaladja a választható képviseloi számot.
(6) A szavazólapon szereplo – és a leadott érvényes szavazatok legalább 25%-át megszerzo – de meg nem választott jelöltek a Kari Tanács póttagjai.
(7) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult tagjainak legalább 50%+1 fo leadta szavazatát. A két legtöbb szavazatot kapott jelölt képviseli a választókörzetet a Kari Tanács ülésein. A képviseleti mandátumot nem szerzett jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott jelölt a Kari Tanács póttagja.

A választási eljárás egyéb szabályai

16. §
(1) A választások eredményét 3 példányban készült jegyzokönyvbe kell foglalni. A jegyzokönyvet a választási bizottság elnöke és tagjai írják alá. A választási jegyzokönyvek egy példányát meg kell küldeni a Rektori Hivatalnak, további példányait a kari irattárba, és a szervezeti egység irattárába kell elhelyezni, s azt legalább öt évig kötelesek megorizni. A szavazólapok egy évig a kari irattárban szintén megorzendok.

(2) A jelölés és a választás törvényes lefolytatásával kapcsolatosan a választást követo 3 munkanapon belül a dékánnál óvás emelheto. A dékán az óvásról 3 munkanapon belül dönt.
(3) A megválasztott tag részére megbízólevelet kell kiállítani, amit a választási bizottság elnöke és a dékán ír alá.

A Kari Tanács feladat- és hatásköre

17. §
(1) A Kari Tanács döntési hatáskörébe tartozik:

a) a kari szabályzatok elfogadása, módosítása,
b) a dékáni, és dékánhelyettesi pályázatok rangsorolása, a dékán visszahívásának kezdeményezése,
c) a szervezeti egységvezetoi pályázatok rangsorolása,
d) a kari bizottságok létesítése, megszüntetése,
e) a Kar oktatás- és kutatásfejlesztési célkituzéseinek meghatározása,
f) a Karon folyó képzés tanterveinek meghatározása, illetve jóváhagyása,
g) a Kar képzési, továbbképzési, kutatási tevékenységének értékelése,
h) kari kitüntetések alapítása és adományozása,
i) a nemzetközi kapcsolatok fobb elveinek meghatározása,
j) a kari szervezeti egységek vezetoinek beszámoltatása,
k) a kari doktori tanács belso és külso tagjainak megválasztása,
l) honoris causa cím adományozásának kezdeményezése,
m) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése,
n) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket jogszabály vagy a Szenátus hatáskörébe utal.
(2) A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak:
a) a Kar szervezeti és muködési szabályzatára, illetve annak módosítására,
b) a Kar gazdasági tervére, illetve a gazdasági terv végrehajtásáról szóló beszámolóra,
c) a Kar szervezeti felépítésére,
d) a Kar fejlesztésének elveire,
e) szervezeti egység létrehozására, átalakítására, megszüntetésére, elnevezésének módosítására,
f) Professor Emeritus vagy Professor Emerita cím adományozására,
g) magántanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes egyetemi tanári cím adományozására
h) szak alapítására, illetoleg indítására,
i) jubileumi diplomák adományozására,
j) kitüntetéses doktorrá avatásra.
(3) A Kari Tanács véleményt nyilvánít:
a) az egyetemi tanári, egyetemi docensi pályázatokról,
b) az adjunktusi és tanársegédi oktatói pályázatokról és azokat rangsorolja,
c) a Kart érinto költségvetési és fejlesztési javaslatok ügyében,
d) az intézményfejlesztési tervrol, a kutatási- fejlesztési-innovációs stratégiáról, képzési (szakképzési) programról, minoségfejlesztési programról,
e) minden olyan ügyben, amelyben a rektor vagy a dékán a testület véleményét kéri.

A Kari Tanács muködése

A Kari Tanács munkaprogramja

18. §
(1) A Kari Tanács féléves munkaprogram alapján ülésezik (rendes ülés), mely az akadémiai év (tanév) idobeosztásához, valamint a Szenátus munkaprogramjához igazodik. A munkaprogramot félévenként elore kell elfogadni.

(2) A Kari Tanács munkaprogramját a Dékáni Tanács, a szervezeti egységek és az érdekképviseletek vezetoinek javaslata alapján, a dékán állítja össze és a Kari Tanács fogadja el.
(3) A munkaprogram összeállításánál figyelemmel kell lenni a rendszeresen visszatéro napirendek (kitüntetési javaslatok, egyetemi, foiskolai tanári felterjesztések stb.) éven belüli megfelelo ütemezésére. A Kari Tanács minden rendes ülésének állandó napirendjei:
a) személyi kérdések,
b) beszámolók a lejárt határideju határozatok végrehajtásáról.
(4) A munkaprogramnak tartalmaznia kell az egyes ülések várható idopontját és az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok felsorolását.
(5) Az elfogadott munkaprogramtól indokolt esetben el lehet térni.

Az ülések elokészítése

19. §
(1) A munkaprogram alapján az egyes ülések napirendjét – a Dékáni Tanács javaslatainak figyelembe vételével – a dékán határozza meg.

(2) A Kari Tanács bármely tagjának vagy állandó meghívottjának joga van napirendi javaslatot tenni. Amennyiben a dékán a javaslatot az eloterjesztést követo, illetve legkésobb annak beérkezését követo második Kari Tanácsi ülésen nem tuzi napirendre, köteles a testületet megszavaztatni a napirendre tuzés kérdésérol. Amennyiben a napirendi javaslat valamely intézet tanácsától, illetve a Kari Tanács tagjai 1/3-ának írásbeli támogatásával érkezett, a javaslatot legkésobb annak beérkezését követo második ülés napirendjére kell tuzni.
(3) A meghívót, az eloterjesztéseket a személyi anyagokkal együtt a Kari Tanács tagjai és állandó meghívottai részére 5 nappal az ülés elott elektronikus úton kell megküldeni. A meghívó kiküldése a Dékáni Hivatalvezeto feladata. Az eloterjesztések anyagát a személyi anyagok, a várhatóan zárt ülésen tárgyalandó eloterjesztések, valamint a dékán által a Kar, az Egyetem gazdasági érdekeire tekintettel megjelölt eloterjesztések kivételével az ülést megelozo 2 nappal a Dékáni Hivatalvezeto a Kar belso levelezo rendszerén köteles közzétenni. Mindazok az eloterjesztések – a személyi anyagok kivételével –, amelyek a honlapon nem kerülnek közzétételre, a Kar dolgozói, hallgatói által a Kari Tanács ülését követoen a Dékáni Hivatal vezetojénél megtekinthetok.
(4) A Kari Tanács ülését a dékán, akadályoztatása esetén a dékán által kijelölt tanácstag vezeti.
(5) A Kari Tanácsot a dékán hívja össze:
(a) akadémiai évenként legalább 4 alkalommal
b) 15 napon belül, ha
ba) a Kari Tanács ülése határozatképtelen,
bb) a Kari Tanács tagjainak legalább egyharmada írásban kéri,
bc) az oktatók több mint egyharmada ezt írásban indítványozza,
bd) a Kar egy bizottsága azt írásban indítványozza,
be) a Intézeti Tanács indítványa alapján az intézetigazgató írásban kéri,
bf) a hallgatók legalább egyharmada ezt írásban kéri,
c) A Kari Tanács ünnepi alkalmakkor, évfordulók, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelo napirend tárgyalható.
(6) Rendkívüli esetben a Kari Tanács rövid úton, szóban is összehívható. A Kari Tanács rendkívüli ülését össze kell hívni a dékán, valamint a Kari Tanács tagjai 1/3-ának indítványára, ha azt rendkívüli, sürgos és halaszhatatlan ügy indokolja. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt idopontját és a rendkívüli összehívás indokát. A Kari Tanács rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.

Az eloterjesztések elokészítése

20. §
(1) A Kari Tanács üléseire szóló meghívót írásban - a napirendi pontok írásos anyagaival együtt - 5 munkanappal az ülés elott meg kell küldeni a Kari Tanács tagjainak. Az elozetesen ki nem küldött anyagokat a testület nem köteles megtárgyalni. Az ülés elokészítése, a meghívók kiküldése a Dékáni Hivatal vezetojének a feladata.

(2)Az eloterjesztés elokészítéséért a tárgy, napirend eloterjesztoje a felelos. Az eloterjesztést legkésobb az ülést megelozo 8. napig kell elektronikus úton a Kari Tanács titkárának megküldeni. A Kari Tanács napirendjén csak a határozati javaslatot is tartalmazó írásbeli eloterjesztés szerepelhet, a dékán azonban ez alól kivételt tehet. A dékán – indokolt esetben – az eloterjeszto kérelmére a 8 napos határidot lerövidítheti.
(3) Az eloterjesztéshez szükség esetén csatolni kell a tárgyban érintett bizottság és a Dékáni Tanács írásos véleményét legkésobb a Kari Tanács üléséig; ennek hiányában az eloterjesztést le kell venni a napirendrol. A bizottsági vélemények beszerzésérol a Dékáni Hivatalvezeto gondoskodik.
(4) Ha a határozati javaslat szó szerinti átvételt tartalmaz hatályos jogszabályból vagy hatályos egyetemi szabályzatból, illetve felsobb szerv (Szenátus, Országgyulés, Kormány stb.) egyedi döntésén alapul, azt az adott szövegrésznél, a forrás pontos megjelölésével jelezni kell. Amennyiben a határozati javaslat korábbi döntés módosítására irányul, az eloterjeszto az egységes szerkezetben foglalt anyagban egyértelmu kiemeléssel köteles megjelölni a módosításokat.

A Kari Tanács ülései

21 §
(1) A Kari Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Kari Tanács ülése nyilvános. Zárt ülést lehet tartani a dékán, vagy a Tanács tagjai egyharmadának javaslatára. Zárt ülést kell elrendelni a személyiségi jogokat (kinevezés, felmentés, fegyelmi felelosségre vonás), államtitkot, szolgálati titkot, szakmai és üzleti titkot érinto ügyek tárgyalásakor.

(2) A zárt ülésen csak a Kari Tanács tagjai, a Dékán által a részvételre felkért személyek, a jegyzokönyvvezeto és az ülés lebonyolításában résztvevo szakértok vehetnek részt.
(3) A zárt ülést követoen a Dékán szükség szerint gondoskodik a nyilvánosság tájékoztatásáról. A zárt ülésen elhangzottakról kizárólag a Dékán vagy az általa megbízott személy jogosult harmadik személy számára tájékoztatást adni.
(4) A Dékán, illetve a levezeto elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai és feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) határozatképesség megállapítása,
c) napirendi pontok elfogadtatása,
d) az ülés vezetése, szó megadása, megtagadása és megvonása,
e) tárgyra való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
f) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására vonatkozó javaslattétel,
g) új napirendi pont felvételére vonatkozó javaslattétel,
h) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására,
i) szavazat számláló bizottság felállítása,
j) nyílt és titkos szavazás elrendelése, eredményének megállapítása,
k) határozat kimondása,
l) a vita lezárása.
(5) A Kari Tanács muködésével kapcsolatos ügyviteli és igazgatási feladatok ellátásáról a Dékáni Hivatalvezeto gondoskodik.
(6) A dékáni hivatalvezeto:
a) közremuködik a Kari Tanács üléseinek elokészítésében, véleményezésében,
b) elokészíti a Kari Tanács határozati javaslatait, szervezi a Kari tanácsi határozatok végrehajtását,
c) jogszabály-, illetve szabályzatértelmezési kérdésekben felvilágosítást ad a Kari Tanács tagjai részére.
(7) A Kari Tanács napirendjére a dékán tesz javaslatot, amit a testület fogad el az ülés kezdetén a határozatképesség megállapítását követoen. A napirendre javaslatot tehet még a Kari Tanács valamely bizottsága, az oktatási-igazgatási szervezeti egységek vezetoi, valamint a Kari Tanács tagjai 8 nappal az ülés megkezdése elott.
(8) A Kari Tanács köteles napirendre tuzni:
a) a Tanács bizottságainak eloterjesztését;
b) a dékán eloterjesztését;
c) a Tanács tagjainak egyharmada által támogatott napirendi javaslatot;
d) a Hallgatói Önkormányzat eloterjesztését.
(9) A Kari Tanács határozatot csak írásban beterjesztett határozati javaslat alapján hozhat.
(10) A Kari Tanács az eloterjesztéseket köteles érdemben megtárgyalni. Ha az eloterjesztést nem találja kelloen megalapozottnak, határido megjelölésével - esetleg iránymutatásokkal - ismételt eloterjesztésre átadja vagy visszautalja az eloterjesztonek. Az eloterjesztéshez való hozzászólások száma és idotartama a testület döntése alapján korlátozható.

A határozatképesség megállapítása és a napirend elfogadása

22. §
(1) Az ülés megnyitása után a dékán megállapítja a Kari Tanács határozatképességét. A Kari Tanács határozatképes, ha szavazati joggal rendelkezo tagjainak 60%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén új ülést kell összehívni. Határozatképtelenség esetén a dékán az ülést elnapolja azzal, hogy egyúttal meghatározza az új ülés idopontját. Az új ülés idopontját 8 napon belüli idopontra kell kituzni. A megismételt ülést változatlan napirenddel kell összehívni. A megismételt ülésnek is határozatképesnek kell lennie.

(2) Az egyéb napirendi javaslatok tárgyalásáról a Tanács az ülés megkezdésekor dönt. A meghívóban nem szereplo napirendi pont felvételére a Kari Tanács ülésén csak rendkívül indokolt esetben van lehetoség. A napirenden nem szereplo javaslat napirendre vételérol a Kari Tanács jelen levo tagjai 50%+ 1 fo szavazatával határoz.
(3) A határozatképesség megállapítása, valamint a napirendre való felvételre irányuló javaslat esetén, az arról való szavazás után a Kari Tanács dönt az ülés napirendjének elfogadásáról.

Napirend elotti felszólalások

23. §
(1) Az elso napirendi pont megtárgyalása elott a dékán, a Kar önálló szervezeti egységeinek vezetoi, valamint a Doktori Iskola, a Hallgatói Önkormányzat és a szakszervezetek képviseloi napirend elotti felszólalással élhetnek.

(2) Napirend elotti felszólalásnak akkor van helye, ha annak tárgya a Kar egészét vagy több szervezeti egységét érinti.
(3) A napirend elotti felszólalás nem kapcsolódhat napirendi ponthoz, illetve nem befolyásolhatja valamelyik napirendi pont megtárgyalását.
(4) Napirend elotti felszólalás esetén – a személyes érintettség esetét kivéve – nincs helye vitának vagy viszontválasznak, indokolt esetben azonban a dékán az elhangzottakkal kapcsolatban a Kari Tanácsot állásfoglalásra kérheti fel.
(5) A napirend elotti felszólalások idotartamát a dékán korlátozhatja.

Az egyes napirendi pontok vitája

24. §
(1) A napirendi pont vitája az eloterjesztésen alapul, amelyhez az eloterjeszto rövid szóbeli kiegészítést fuzhet.

(2) A napirendi pont vitája elott a dékán ismerteti az eloterjesztéssel kapcsolatos dékáni tanácsi és bizottsági döntéseket.
(3) A szóbeli kiegészítés után a Kari Tanács tagjai eloször kérdéseket intézhetnek az eloterjesztohöz. Érdemi hozzászólásokra csak a kérdések megválaszolása után kerülhet sor.

Határozathozatal

25. §
(1) Minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van. A határozathozatal a jelenlevok egyszeru többségével, általában nyílt szavazással történik, amely alatt az értendo, hogy az igen szavazatok száma több mint a nem és a tartózkodás szavatok számának összege. A Kari Tanács az e szabályzatban meghatározott különös esetekben minosített többséggel hoz határozatot (az igen szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat kétharmadát). Egy döntés akkor érvényes, ha az adott kérdésre a Kari Tanács tagjainak több mint fele érvényes szavazatot adott le.

Titkos szavazást kell tartani személyi ügyek esetén, illetoleg ha a szavazásra jogosultak legalább egyharmada ezt kéri. Az igen és a nem szavazatok egyenlosége esetén: nyílt szavazásnál a dékán szavazata dönt; titkos szavazás esetén új szavazást kell elrendelni.
(2) Kettonél több lehetoség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Ha az elso fordulóban nem kap többséget az egyik, a második fordulóban csak az elso fordulóban két legtöbb szavazatot kapott lehetoség kerül újraszavazásra. Az eredménytelen szavazás ugyanazon az ülésen legfeljebb két ízben megismételheto.
(3) Az ülésen az eloterjesztés tárgyalásakor módosító indítványt lehet eloterjeszteni. A módosító indítvány lehet teljes-, rész-, vagy ügyrendi indítvány. Az eloterjeszto a módosító indítvány befogadásáról dönt. Az elnök a vita lezárása és összefoglalása után a teljes módosító indítvány (oka)t teszi fel szavazásra, annak elfogadása esetén további döntésre nincs szükség. Több teljes módosító indítvány esetén azokat elhangzásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Ezt követoen, vagy ennek hiányában a levezeto elnök a módosító részindítványt – több részindítvány esetén részindítványokat, azok elhangzása sorrendjében – bocsátja szavazásra. Az elfogadott részindítványt az eredeti eloterjesztés részének kell tekinteni. A részindítvány elfogadásához ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a javaslat egésze megkíván. A részindítványról való szavazást követoen a
Kari Tanács dönt az eloterjesztés egészérol. Ügyrendi kérdésekben a Kari Tanács vita nélküli szavazást tart.
(4) Személyi kérdésekben a Kari Tanács tagjai hivatali pecséttel ellátott szavazólapot kapnak, amelyet kitöltés után a lezárt urnába kell bedobni. Egy íven több egymástól független személyi kérdésben is lehet szavazni. Ebben az esetben az íven belül az elkülönült szavazási kérdéseket jól láthatóan külön kell választani. Szavazni a jelölt neve mellett elhelyezett, tollal írt, két egymást keresztezo vonallal lehet.
(5) Érvénytelen az a szavazólap, vagy szavazóív, amely nincs ellátva hivatalos bélyegzolenyomattal, illetve az a szavazólap, vagy a szavazóívnek azon része, amely egynél, vagy valamely szabályzatban meghatározott számnál több szavazatot tartalmaz. Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) érvénytelen szavazólapon adtak le,
b) nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le.
(6) Személyi kérdésekben az a jelölt tekintendo megválasztottnak, aki megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a leadott szavazatok több mint fele érvényes volt. Amennyiben nincs megválasztottnak tekintheto jelölt, a dékán kérheti a rektorválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazását.
(7) Személyi kérdésekben és egyéb titkos szavazás lebonyolításában szavazatszámláló bizottság muködik közre, amelyet a Kari Tanács a tagjai sorából a dékán javaslata alapján esetenként választ.
(8) Eloterjesztés napirendrol való levételét a dékán, a napirendi pont levezeto elnöke és az eloterjeszto a határozathozatal megkezdéséig javasolhatja.
(9) Szabályzatmódosítás alkalmával a javaslat egyes részleteinek a módosítással való elfogadásán túl, szükséges a javaslat egészének Kari Tanácsi elfogadtatása (zárószavazás) is. A javaslat egészét az eloterjeszto a zárószavazás elott bármikor visszavonhatja.
(10) Ketto vagy több lehetoség közül való választás esetén a Kari Tanács minden tagja csak az egyik választási lehetoségre szavazhat igennel. A leadott szavazatokat ellenorizni kell. Amennyiben a Kari Tanács tagja egynél több lehetoség tekintetében igennel szavazott, nyilatkoztatni kell, hogy melyik szavazatát tartja érvényesnek.
(11) Ketto vagy több lehetoség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Amennyiben az elso fordulóban nem dolt el a kérdés, a második fordulóban X-választandó esetén az az X-1 lehetoség kerül szavazásra, amely az elso fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A szavazás legfeljebb addig ismételheto, amíg egy szavazásra bocsátott kérdés marad.
(12) Szavazás közben hozzászólni, a szavazást indokolni tilos.
(13) Határozathozatal rendkívüli, sürgos helyzetben, nyilvános szavazással eldöntheto ügyekben elektronikus úton is történhet, melyet a dékánnál bármely Kari Tanács tag kezdeményezhet. Elektronikus szavazást a dékán (akadályoztatása esetén az általa megbízott Kari Tanács elnök) rendelhet el. Elektronikus úton történo szavazás nem történhet költségvetésrol, beszámolóról, fejlesztésrol, személyi ügyekrol és minden minosített többségu határozatot igénylo kérdésrol.
(14) Elektronikus szavazás esetén, a Dékáni Hivatalvezeto a válaszadási határido megadásával, minden szavazásra jogosultnak írásban, elektronikus formában megküldi a határozati javaslatot a Kari Tanács tagokkal elore regisztráltatott e-mail címre, melynek jogbiztonságáért a Kari Tanács tag vállal felelosséget. A határozathozatalról jegyzokönyvet kell készíteni, amelyben a határozat szó szerinti szövegét, a nem szavazók nevét fel kell tüntetni és azt ki kell küldeni a Kari Tanács tagoknak.
(15) Az elektronikus úton elfogadott határozatot a következo Kari Tanácson kell aláírnia minden tagnak, aki az elektronikus szavazásban részt vett.
(16) A Tanács összes szavazati jogú tagjai 2/3-os többségének egyetérto szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
a) a kari SZMSZ elfogadása, módosítása,
b) a kari fejlesztési és szervezési koncepciók meghatározása,
c) a dékán visszahívásának kezdeményezése,
d) a kari költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadása,
e) oktatási szervezeti egységek létesítésének, megszüntetésének és átszervezésének a kezdeményezése.

Kérdés

26. §
(1) Az utolsó írásban eloterjesztett napirendi pont tárgyalásának lezárása után, a Kar bármely polgára kérdést intézhet a Kar vezetoihez, a Kari Tanács tagjaihoz, a kari bizottságok megjelent elnökeihez és a szakszervezetek képviselojéhez.

(2) A kérdés címzettje azonnal, vagy ha a kérdés azonnali megválaszolása nem lehetséges, 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásban adott válasz tartalmáról a kérdés címzettje a Kari Tanácsot a következo ülésén tájékoztatni köteles.
(3) Amennyiben a kérdést a testület ülése elott legalább 8 nappal korábban megküldik a címzettnek, akkor arra az ülésen válaszolni köteles.

Jegyzokönyvezés

27. §
(1) A Kari Tanács üléseirol a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat rögzíto írásos jegyzokönyvet kell készíteni, három példányban.

(2) A jegyzokönyv tartalmazza:
a) az ülés idopontját és helyét,
b) a jelenlévok nevét,
c) az ülés menetének a leírását,
d) napirendi pontonként a napirendek tárgyát, a felszólalások, hozzászólások, kérdések és a válaszok rövid tartalmi összefoglalását,
e) a szóban eloterjesztett határozati javaslatokat,
f) a nyílt és a titkos szavazások eredményét, valamint
g) a határozathozatal módját, az elfogadott határozatok szó szerinti szövegét.
A határozatokat az ülés napjának megjelölésével, folyamatos sorszámmal kell jelölni (pl. KT 1/2007.(01.01.) sz. határozat). A Kari tanácsi határozatokat naptári évenként újrakezdodoen kell számozni.
(3) Az írásbeli eloterjesztéseket, valamint az egyéb írásbeli dokumentumokat a jegyzokönyv melléklete tartalmazza.
(4) A Kari Tanács bármely tagja kérheti, hogy a saját vagy más felszólalását (hozzászólását, kérdését) vagy annak egy részét szó szerint jegyzokönyvezzék.
(5) A jegyzokönyv vezetését a dékán által megbízott személy végzi. A jegyzokönyvet a dékán, a Dékáni Hivatal vezetoje, valamint két tanácstag írja alá.
(6) A határozatok kari honlapon történo közzétételérol a Dékáni Hivatal vezetoje gondoskodik, legkésobb a Kari Tanács ülését követo ötödik munkanapig, melyek a Kar alkalmazottai és hallgatói számára nyilvánosak, a zárt ülésen hozott döntések kivételével.
(7) A Kari Tanács határozatai nyilvánosak (kivéve a személyiségi jogot érinto, az államtitkot, a szolgálati titkot, a szakmai és üzleti titkot érinto határozatokat). A határozatokat a Dékáni Hivatal vezetoje és a dékán hitelesíti.

Bizottságok, tanácsadó testületek

Kari Tanács bizottságai

28. §
(1) A Kari Tanács egyes feladatainak ellátására, döntéseinek, véleményeinek és javaslatainak elokészítésére, egyes döntési jogainak átruházott hatáskörben való gyakorlására, állandó és ideiglenes szakmai bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok megalakításáról, összetételérol és fo feladatairól a Kari Tanács dönt. Az állandó bizottságot létrehozó Kari tanácsi döntés – amely tartalmazza a bizottság összetételét, a választás és visszahívás módját, a bizottság muködésére vonatkozó egyéb eloírásokat –, a szervezeti és muködési szabályzat mellékletét képezi. A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi, ellenorzési jogkörét, a bizottság alakuló ülését követo Kari Tanácsi ülésen a bizottsági elnökök eloterjesztésére külön kell elfogadni.
(3) A bizottságokban a hallgatók képviseletét biztosítani kell. 50%-os hallgatói képviseletet kell biztosítani a tanulmányi, vizsga- és szociális ügyek intézésére létrehozott bizottságokban.
(4) A tagokat a bizottságokat létrehozó Kari tanácsi döntésben meghatározott módon delegálhatják:
a) a dékán,
b) intézet esetében: az intézetigazgató vagy az Intézeti Tanács az intézet szervezeti és muködési szabályzata szerint,
c) hallgatók esetében a kari HÖK Küldöttgyulése.
(5) A delegáló jogosult indoklás nélkül visszahívni a delegált személyt és helyette mást delegálni, kivéve a Diákjuttatási Bizottság és a Pályázati Ösztöndíjbizottság esetén, ahol a Térítési és Juttatási Szabályzat 6. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni. A döntésrol a Kari Tanács tagjait a visszahívást követo tanácsülésen kell tájékoztatni.
(6) A bizottságok - tagjaik közül - maguk választják meg elnöküket.
(7) A bizottságok adminisztratív teendoit a bizottság titkára látja el. A titkárt a bizottság elnöke javaslatára a dékán bízza meg.
(8) Az állandó bizottság évente legalább kétszer ülésezik. A dékán további ülések tartását is elrendelheti. Az ülést össze kell hívni a Kari Tanács ülését megelozo két héten belül, amennyiben a Kari Tanács napirendjén a bizottság hatáskörét érinto kérdés is szerepel.
(9) A Kari Tanács dönthet ideiglenes bizottság megalakításáról, feladatáról és összetételérol. Ilyen esetben a bizottság muködésének idotartamát és feladatát is meg kell határozni. Az ideiglenes bizottság muködésének rendjét a bizottság elnöke határozza meg.
(10) A Kari Tanács mandátumának lejártát követoen a Kari Tanács állandó bizottságai az új Kari Tanács alakuló üléséig látják el feladataikat.
(11) A Kar állandó bizottságainak felsorolását, a bizottságok feladat- és hatáskörét, muködését e szabályzat melléklete tartalmazza.
(12) Az állandó kari bizottságok megbízatása az oket létrehozó Kari Tanács megbízatásának lejártát követo elso Kari Tanács üléséig tart. A megbízatásuk idotartama alatt elvégzett munkájukról, az új Kari Tanács megválasztását követo elso Kari Tanácson a kari bizottságok írásban beszámolót terjesztenek a Kari Tanács elé. A Kari Tanács továbbá dönt új kari bizottságok felállításáról vagy a régiek továbbmuködésérol, feladataikról, létszámukról, összetételükrol. A megválasztott kari bizottságok- a Kari Tanács megválasztását követo második Kari Tanácson- elfogadásra a Kari Tanács elé terjesztik ügyrendjüket.
(13) Az állandó kari bizottságok tevékenységükrol évente írásban beszámolnak a tanév utolsó ülésén a Kari Tanácsnak.
(14) Az állandó bizottságok:
a) összetételérol és nem hallgató tagjai megbízásáról és visszahívásáról a Dékán eloterjesztésére a Kari Tanács dönt,
b) hallgató tagjait a kari hallgatói részönkormányzat delegálja,
c) munka- és ülésrendjét a bizottság maga határozza meg,
d) elnökén keresztül folyamatos munkakapcsolatot tart a területért felelos kari vezetovel.